„Ivart meghatározó rendszer” változatai közötti eltérés

A '''ivart meghatározó XX/XY rendszer''' az egyik legismertebb ilyen rendszer, mivel ez működik az [[ember]]ben és a legtöbb [[emlősök|emlősállatban]] is. Az XY-rendszerben a nőstényeknek két azonos fajtájú [[Gonoszóma|gonoszómája]] van (XX), a hímeknek pedig két különböző (XY). Egyes fajoknál, így az embernél is az [[Y kromoszóma|Y kromoszómán]] található [[SRY]] gén határozza meg az egyed hím mivoltát, másoknál (mint pl.például az [[ecetmuslica]] ''(Drosophila melanogaster)'' esetében) a kettős [[X kromoszóma]] jelenléte határozza meg, hogy az egyed nősténnyé fejlődjön.

A [[Ploidia#Haplodiploidia|haplodiploidia]] a [[hártyásszárnyúak]] ''(Hymenoptera)'' [[rend (biológia)|rendjébe]] tartozó [[ízeltlábúak]]nál, mint pl.például a [[méhek]]nél és [[hangyák]]nál fordul elő. Itt a megtermékenyítetlen petékből [[haploid]] egyedek fejlődnek, ezek a hímek (herék). A [[diploid]] egyedek általában [[nőstény]]ek, vagy steril [[hím]]ek. Így, ha a [[Méh (rovar)|méhkirálynőt]] megtermékenyíti egy here, nőstény utódainak génállománya 75%-ban egyezik meg, nem 50%-ban, mint az XY és ZW rendszereknél. Ezt a tényt fontosnak tekintik az [[euszociális]] (államalkotó) rovarok kifejlődésénél, mivel növeli a [[rokonszelekció]] (kin selection) fontosságát.

Sok más, egzotikus ivart meghatározó rendszer létezik. Egyes [[hüllő]]fajoknál, pl.például az [[alligátorok]]nál, egyes [[teknős]]öknél és a [[hidasgyíkfélék]]nél (tuatara) az egyed ivarát az határozza meg, hogy milyen hőmérsékleten keltették a tojását. Más fajok, pl.például egyes [[csigák]] ivara változni képes: a kifejlett egyed először hím, később nősténnyé válik. A trópusi tengerekben élő [[bohóchal]] ''(Amphiprioninae'' alcsalád) populációiban a csoport domináns egyede nősténnyé alakul, míg a többiek hímek maradnak.