„Fogfejlődés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például |
a Bot: Átirányítások javítása |
||
1. sor:
A '''fogfejlődés''' az a komplex folyamat, mely során kialakulnak a fogra jellemző [[szövet (biológia)|szövetek]], morfológiai sajátosságok és a végén a [[fog]] megjelenik a szájüregben. A fogakkal rendelkező [[
Embernél két rend fogazat fejlődik ki ([[tejfog|tej]]- és [[maradó fog|maradófogak]]), míg egyes állatoknál csak egy, másoknál az egész élet során cserélődik (revolver fogazat). Az emberi tejfogak fejlődése már a méhen belüli élet hatodik hetében elkezdődik, míg a maradó fogaké a huszadik héten.
60. sor:
Csak a fog áttörése után, az [[okklúzió]]ba kerülés közben, rendeződnek a rostok a megfelelő irányba (függőleges, vízszintes, ferde). Ugyancsak ekkor rakódik le a cement nagy része. Ha a fogzacskó sejtjei csak részben tűnnek el, ún. ''Malassez-féle sejtekként'' maradnak vissza. Ezek általában latensek, de bizonyos, még nem tisztázott körülmények között (például [[gyulladás]]), [[ciszta|cisztákká]] alakulhatnak.
A [[fogíny]] teljesen külön fejlődik a fog többi szövetétől: a szájüreg hámsejtjeiből alakul ki, a [[fogelőtörés]] során. Miután a [[fogzománc|zománc]] képződése teljesen befejeződött a redukált [[ameloblaszt]]ok és a külső zománchám összetapad. Ez az ''elsődleges hámtapadás''. A fogelőtörés későbbi szakaszában, amikor a fog eléri a szájüreg hámrétegét, a külső zománchám és a hámréteg [[bazális]] sejtjei egymásba folynak. Ezek a sejtek alkotják a ''junctionális epithel''t és ezt már ''másodlagos hámtapadás''nak nevezzük. A hámréteg megszakadásától a fog [[okklúzió]]ba kerüléséig a junctionális epithel folyamatosan [[
==Fogelőtörés==
| |||