„Zárójel” változatai közötti eltérés

Szerepelhet benne szórész – pl.például ''(al)osztály'' –, szó, szókapcsolat vagy annak valamely része, tagmondat, mondat, esetleg hosszabb szövegegység. Ha a zárójel mondaton belüli részt zár le, akkor a mondatzáró írásjel mindig követi, ha viszont önálló mondatot tartalmaz, olyankor megelőzi az adott mondatot lezáró írásjel.

A két tagját nyitó és berekesztő (a köznyelvben néha „csukó”) zárójelnek hívják. Nyitó tagját mindig szóköz előzi meg, az utána álló részhez viszont tapad (szóköz nélkül áll előtte). Berekesztő tagjánál fordított a helyzet: az előtte álló részhez tapad, azonban szóköz követi. Ezek az elvek nem vonatkoznak a zárójelek melletti írásjelekre (pl.például pont, vessző, kérdőjel, felkiáltójel, idézőjel): ezek szintén tapadnak a zárójelhez. A gondolatjel mindig szóközzel áll, így a zárójelet is ilyen formában követi.

A berekesztő zárójelek kerek típusa önmagában is előfordulhat tagolási céllal, ha egy szöveg különböző pontjait jelöli, pl.például ''a)   b)   c)  '' – a betűhöz szóköz nélkül kapcsolódik.

A matematikában a zárójel a műveletek elvégzési sorrendjére utal: pl.például a 2 × 3 + 2 eredménye 8, viszont a 2 × (3 + 2) művelet 10-et ad.

A chaten, e-mailben, SMS-ben gyakran használt [[emotikon]]ok (smiley-k) vidám és szomorú alaptípusai zárójelet is tartalmaznak, pl.például :-) és :-( .