„Miša Dimitrijević” változatai közötti eltérés

 

Szegény iparoscsalád sarja volt; a gymnasiumot [[Karlóca|Karlócán]] és szülővárosában végezte, a jogot [[Pest]]en hallgatta, mint a [[Tökölianum]] növendéke. Tanulmányai végeztével [[1869]]-től [[1871]]-ig Újvidéken a városi tanácsnál jegyzőként tevékenykedett és [[1882]]-ig tanácsos volt. A [[Szerbia|szerb]] egyházi kongresszuson élénken vett részt [[1879]]-ben, [[1880]]-ban, [[1881]]-ben és [[1885]]-ben; [[1874]]–[[1881]]-ig a [[Matica Szrbszka]] szerb irodalmi társulatnak volt az alelnöke. [[1885]]-ben a képviselőházban a [[titel]]i kerületet képviselte, mely mandátumot azelőtt [[Miletics]] birta.

A szerb lapokban több szépirodalmi és kritikai dolgozata jelent meg. Miletics megbetegedésével átvette a [[Zasztava]] című lap szerkesztését. [[Tomits Jása]], midőn feleségül vette Miletics leányát, Milicát, hozományul a Zasztavát kapta; ekkor ([[1886]].) [[Dimitrevics]] a [[Branik]] című politikai lapot alapította, mely csakhamar maga köré csoportosította a szerb intelligencia színe-javát; ennek következtében a Zasztava mindinkább hanyatlott, hivei s előfizetői folyvást kevesbedtek. Innen ered Tomits és Dimitrievics ellenségeskedése. Tomits a Zasztavában egyre élesebb hangú támadásokat intézett Dimitrevics lapja s emberei ellen, miből elkeseredett polemiák származtak. Egy ilyen polemia alkalmával Dimitrevics lapja azt állította, hogy Tomits nem tisztességes úton jutott a Zasztava szerkesztéséhez, azt is állította, hogy Dimitrevics birtokában van egy levél (Tomits nejének levele leánykorából), mely Tomitsot kompromittálja; erre párbajkihívásra került sor. A párbajsegédek úgy határoztak, hogy Dimitrevics nem tartozik elégtételt adni; Dimitrevics is nyilatkozott lapjában, mely szerint oly embernek, mint Tomits, ki ily áron jutott a Zasztava szerkesztéséhez, elégtételt nem ad, sőt az ilyen embert megveti. Erre Tomits [[1890]]. [[január 4.|január 4-én]] a vasúti indóházban megtámadta és leszúrta Dimitrievicset, aki egy óra múlva belehalt sérüléseibe.

 

{{szinnyei}}