'''John Dowland''' ([[Dublin]]?, [[1562]]. – [[London]], [[1626]]. [[február 20.]]), ír származású angol zeneszerző és [[lant]]játékos.
Fiatalságáról, tanulmányairól nem sokat tud a zenetörténet. Az biztos, hogy [[1579]]-től öt évig a párizsi[[párizs]]i angol követ, ''Henry Cobham'' lantosa volt. Franciaországban[[Franciaország]]ban áttért a [[katolikus]] hitre, talán ennek is tulajdonítható, hogy otthon nem kapott felvételt a királyi lantosok közé. Újra [[Európa|Európába]] utazott, eleget tett a brauschweigi herceg és a hesseni[[hessen]]i őrgróf megbízásának. A szívélyes fogadtatás ellenére rövid idő múlva Itáliába utazott. [[Velence (Olaszország)|Velence]] és [[Firenze]] voltak az első állomások, ahol neves zenészekkel és menekült angol katolikusokkal teremtett kapcsolatot. Dowlandot megrémítette a hír, miszerint az emigránsok [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]] királynő meggyilkolására készülnek. Eredetileg ugyan [[Róma|Rómába]] akart utaznimenni ''Marenzio'', a híres zeneszerző meghívására, de szinte menekülésszerűen Nürnbergbe[[Nürnberg]]be utazott. Innen írta meg a hírt [[Anglia|Angliába]] korábbi pártfogójának, Sir Cobham-nek. Egy idő múlva hazautazott, de változatlanul nem kapott komoly állást. [[1598]]-ban igen komoly fizetésért [[IV. Keresztély dán király]] szolgálatába állt. [[1606]]-ig maradt [[Dánia|Dániában]], ahonnan könnyelmű életvitele miatt kényszerült távozni. Angliába visszatérve ''Walden'' lord udvarában helyezkedett el. A lord kiváló kapcsolatai révén [[1612]]-ben – [[I. Jakab angol király|I. Jakab]] király idején – végre a királyi udvar lantosává nevezték ki.
Dowland saját korában virtuóz lantjátékáról várt ismertté és kedveltté Európában, ismertebbé, mint hazájában. Nagyszámú zeneművet, főleg táncdarabokat szerzett lantra, de vallásos zenéket, [[zsoltár]]okat is írt. Legkiemelkedőbb és legmaradandóbb műfaja azonban az ''air'', a lanttal kísért dal volt. Ebből négy gyűjteménye is megjelent még életében.
