Amikor a porta megszegte az [[1699]]-i. évi [[karlócai béke|karlócai békét]], a császár 64 000 emberrel a törökök ellen küldte győztes vezérét. Ali pasa 150 000 emberrel [[Pétervárad]] felmentésére közeledett, mikor Savoyai Jenő és [[Pálffy János]] [[1716]]. [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] elvágták az útját és teljesen megverték. Innen [[Temesvár]] alatt termett Savoyai Jenő és ezt a fontos végvárat a bánság többi váraival együtt felszabadította a török iga alól. A következő évben a török szeme láttára szállította át a hadseregét a [[Duna|Dunán]] és körülzárta Nándorfehévárt (Belgrádot). Míg azonban a várat ostromolta, a nagyvezér és roppant serege az ő hadát fogta körül. Ha a várőrség és a nagyvezér egyszerre támadják meg, könnyen válságos helyzetbe került volna Savoyai Jenő hada. De a nagyvezér hirnöke, Vékony János volt kuruc vitéz Pálffy János kezébe juttatta a belgrádi pasának szánt levelét. Mihelyt ebből Savoyai Jenő a támadás napját megtudta, ezt megelőzendő, [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] egész erővel megtámadta a nagyvezér hadát, és fényes győzelmet aratott, azután pedig magát Belgrád őrségét kényszerítette megadásra.
Ezután [[Smederevo|Szendrő]]t, [[Sabac|Szabács]]ot és [[Orsova|Orsovát]] hódította meg. E diadalok hatása oly nagy volt, hogy a szultán [[1718]]. [[július 21.|július 21-én]] megkötötte a pozserováci (Passarovitz) békét, melyben a török lemondott Belgrádról, Szerbia és Bosznia nagy részéről s az [[Olt]] folyóig terjedő (Kis-) [[Oláhország]]ról.
