„Amerikai film” változatai közötti eltérés

==Az amerikai film kezdetei==

{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2006 decemberéből}}

A világ első egyszemélyes filmvetítő készülékét, a [[Kinetoscope]] nevű eszközt [[Thomas Alva Edison]] találta fel [[1888]]-ban, amit nemsokára az eszköz hangzó változata, a [[Kinetophone]] is követett. A készülékkel mozgófilmeket lehetett megtekinteni [[celluloid]] filmszalagok leforgatása segítségével. A filmek sorozatgyártására [[1893]]-ban Edison [[New York]]ban felépítette a ''Black Maria'' („Fekete Mária”) nevű első filmes műtermet. Az egyszemélyes mozit hamarosan követte a csoportos filmvetítés [[európa]]i feltalálása. A [[Lumière fivérek]] [[párizs]]i bemutatója után egy évvel, [[1896]]-ban azután már Edison is megrendezte az első amerikai nyilvános filmvetítést New Yorkban.

 

[[1907]]-ben [[William N. Selig]] a [[Los Angeles]] melletti Hollywoodban megnyitotta mozgóképstúdióját. Hollywood növekedésében [[Cecile B. De Mille]] adott lendületet. Az [[Adolph Zukor]] által létrehozott [[Paramount Pictures]], a Marcus Loew alapította későbbi [[MGM]], valamint [[William Fox]] saját mozibirodalma rövid időn belül uralni kezdték az egész amerikai filmpiacot. Hollywoodban hatalmas, gyárszerű stúdiókba sűrítették a filmgyártást, és a gyártástól a reklámig, a forgalmazástól a bemutatásig az ipar minden ágazatát egyetlen vertikális szerkezetbe tömörítették, s ezzel létrehozták a modellt – a stúdiórendszert – amelyet a többi országnak utánoznia kell, ha versenyre akar kelni vele. A sztárrendszer (mely a mai Hollywood egyik legfontosabb tényezője) kialakulása szintén a húszas évekre tehető. A [[város|nagyvárosokban]] kiépített mozihálózataik évente több millió dolláros hasznot hajtottak, és gyakorlatilag behálózták egész [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikát]]. [[1920]]-ra már több mint 20 ezer mozi működött Amerika-szerte. A [[hangosfilm]] megjelenése csak tovább erősítette Hollywood uralmát. A [[1930-as évek|30-as]] és [[1950-es évek|50-es évek]] között az amerikai filmipar legsikeresebb alkotásai az ''[[Elfújta a szél (film)|Elfújta a szél]]'', az ''[[Óz, a csodák csodája]]'' és a ''[[Ben-Hur (film, 1959)|Ben-Hur]]'' voltak. Szintén sikeres [[műfaj]]t jelentettek a [[filmmusical]]-ek, valamint [[Walt Disney]] egész estés klasszikus [[rajzfilm]]jei.

 

A [[II. világháború]] után kifejlesztették a [[szélesvásznú film]]vetítési technikát. A [[televízió]] térhódítását felismerve a hollywoodi filmipar vezetői tömegével gyártották produkcióikat az új [[médium]] részére is. Az [[1970-es évek]]től a hollywoodi rendszer teljesen átalakult, és a korábbi, biztos hasznot hozó filmek helyett a kockázatosabb, de óriási nyereséggel kecsegtető különleges attrakciókra összpontosítottak. A változás [[Steven Spielberg]] [[1975]]-ben forgatott ''[[A cápa]]'' című filmjével kezdődött. Ezt követte [[Francis Ford Coppola]] filmje, ''[[A Keresztapa]]'', [[George Lucas]] elkészítette a ''[[Csillagok háborúja IV: Egy új remény|Csillagok háborúját]]'', a [[1980-as évek|80-as]] években pedig Lucas és Spielberg összefogásával elkészült az ''[[Indiana Jones: Az elveszett frigyláda fosztogatói]]''. A [[1990-es évek|90-es évek]] óta Hollywood fő filmsikerei közé tartoznak az olyan szuperprodukciók, mint a ''[[Terminátor 2]]'', a ''[[Mátrix (film)|Mátrix]]'', a ''[[Jurassic Park]]'', a ''[[Titanic (film, 1997)|Titanic]]'' és ''[[A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége (film)|A gyűrűk ura]]''. Újabb fénykorukat élik a Disney-stúdió egész estés rajzfilmjei is.