„Fernand Léger” változatai közötti eltérés

'''Joseph Fernand Henri Léger''' ([[Argentan]], [[Orne]], [[1881]]. [[február 4.]] – [[Gif-sur-Yette]], [[Essonne]], [[1955]]. [[augusztus 17.]]) francia festő.

 

Fernand Léger parasztcsaládba született a [[normandia]]i Argentanban. Eleinte, [[1897]]-től [[1899]]-ig építészeti műszaki rajzot tanult, de [[1900]]-ban [[Párizs]]ba ment, ahol az École des Beaux-Arts-on tanult. [[1902]]-től katonai szolgálatot teljesített [[Versailles]]-ban, majd ezt követően ismét a Beaux-Arts-ra járt, ahol többek között ''Jean-Léon Gérôme'' stúdiumain vett részt, bár hivatalosan nem vették fel az intézménybe. Közben látogatta a [[Julian Akadémia|Julian akadémiát]] is. Komolyabban csak 25 éves korától festett, de nem mutatott semmi különöset, egyike volt a sok kezdő festőnek. Az [[1907]]-es Öszi Szalonon megismerkedett [[Paul Cézanne|Cézanne]] képeivel, és ez döntő hatással volt művészetének alakulására. [[1909]]-ben a Montparnasse-ra költözött, és a kor jelentős [[avantgárd]] művészeivel ismerkedett össze ([[Guillaume Apollinaire]], [[Max Jacob]], [[Henri Rousseau]], [[Alexander Archipenko]], [[Marc Chagall]], [[Robert Delaunay]], a következő évben [[Pablo Picasso|Picasso]] és [[Georges Braque|Braque]]). Fontos műve ebből az időszakból az ''„Aktok az erdőben”'', amit a függetlenek kiállításán mutatott be [[1911]]-ben. Ezen a képen már megjelentek a Léger-re jellemző hengeres, csőszerű formák (nevezték is ezért sajátos kubista stílusát „tubizmus”-nak). Művésztársaival együtt részt vett ''Jaques Villon''nál tartott összejöveteleken, ahol létrehozták a [[kubizmus]] mellékágaként a [[Section d'Or]]-t. [[1912]]-ben a ''„Kékruhás nő”'' című képe szerepelt az Őszi Szalonon. Léger ebben az időben került kapcsolatba a [[futurizmus]]sal is, aminek hatására képei egyre elvontabbakká, absztraktabbakká váltak. Képein jobbára csak az alapszíneket használta, zölddel, feketével kiegészítve, alapformái pedig a henger, a kúp és a poliéder voltak. Ily módon készült a ''„Formák kontrasztjai”'' című sorozata.

 

[[1914]]-ben behívták katonának, és a fronton rengeteg rajzot készített katonatársairól, lövegekről, repülőgépekről. [[1916]]-ban [[Verdun]]nél gázmérgezést szenvedett, és emiatt leszerelték. Míg a „klasszikus” kubisták nagy része ekkor a mindennapi élet részeit (palackok, hangszerek, újságok stb.) választották témául, addig Léger [[1918]]–[[1919|19]]-ben ipari elemeket alkalmazott (fogaskerekeket, hajókat, hengereket), de emberi alakokat is szerepeltetett képein (''„Korongok”'', ''„Város”''). Képein nem a tényleges látványt ábrázolta, hanem az elemeket öntörvényűen, sajátos rendszerbe szervezve fogta össze. Képei statikusak, formái mozdulatlanok, de az ember hangsúlyozottan van jelen (''„Mozdonyvezető”'', 1920; ''„A nagy uzsonna”'', 1921.). [[1919]] decemberében megnősült, felesége ''Jeanne-Augustine Lohy''. A következő évben találkozott [[Le Corbusier]]-vel, akivel életre szóló barátságot kötött. Az [[1923]]–[[1924]]-es évek igen mozgalmasak voltak számára: kísérleti animációs filmet rajzolt, majd ''Dudley Murphy'', ''George Antheil'' és [[Man Ray]] közreműködésével futurisztikus filmet készített ''„Ballet Mécanique”'' (Mechanikus balett) címmel. ''Amédée Ozenfant'' kubista festővel összefogva festészeti szabadiskolát indított, amiben ''Alexandra Exter'' és ''Marie Laurencin'' is segítségére voltak.

 

[[1924]]-től absztrakt falfestményeket készített, [[1935]]-ben a [[brüsszel]]i nemzetközi képzőművészeti kiállítás egyik termét díszítette (''„Sportok”''), meg a párizsi Découverte palotát (''„Az erdő átvitele”''). Emellett díszleteket és jelmezeket tervezett a Svéd Balett számára. Realisztikus természeti tanulmányokat készített és ebben a stílusban megfestette a ''„Három muzsikus”''-t. A [[Második világháború|II. világháború]] idején [[Marseille]]-be menekült (itt készítette ''„Vízbeugrók”'' című sorozatát), majd Amerikába menekült tovább, ennek emlékeként készült hazatérte után az [[1946]]-os ''„Adieu, New York”''. [[1945]]-ben belépett a Francia Kommunista Pártba. [[1946]]-ban festett néhány arcképet (pl. [[Paul Éluard]]), majd az emberi szabadidő témája kezdte érdekelni (''„Biciklisták”'' sorozat, 1943–1951; ''„Vidéki kirándulás”'' sorozat, 1952–1954; ''„Nagy parádé”'', 1954). [[1950]]-ben meghalt a felesége, [[1952]]-ben nősült újra, felesége ''Nadia Khodossevitch'' (Nadja Hodosevics). Közben olyan technikákkal próbálkozott, amivel addig nem volt dolga: [[mozaik]]ot készített az [[assy]]i kápolna számára, üvegablakokat az [[audincourte]]-i és a [[courfaivre]]-i templomokba, valamint a [[caracas]]i egyetemre, muráliát a New York-i ENSZ-palota nagytermébe. Készített még szőnyegterveket, illusztrációkat és színes [[kerámia]]-szobrokat is. Fernand Léger 1955-ben halt meg, otthonában érte a halál. Gif-sur-Yette-ben temették el.