„Borisz Kalamanosz” változatai közötti eltérés

 

==II. János bizánci császár szövetségében==

<!--Van olyan vélemény is, hogy Borisz azonosítható azzal a Bors ispánnal akit a magyar urak 1128 körül (ellen)királynak választottak, az azonosságot az azonos hangzású néven kívül semmi nem igazolja-->

Az róla szóló első híradás szerint 1130 körül Bizáncba, II. János udvarába ment, hogy a magyar trón megszerzéséhez támogatást szerezzen. Borisz joggal számíthatott a császár támogatására, mert a magyar-bizánci kapcsolatok az 1127–29-es háború óta megromlottak. II. János valóban barátságosan fogadta, ennek jeleként egyik unokahúgát, [[Komnénosz-Dukász-dinasztia|Dukasz családból]] származó Anna Dukaina hercegnőt adta hozzá feleségül. Borisz [[Bizánc]]ban egy oklevél tanúsága szerint magát királynak címezte és gyermekeinek is a Kalamanosz és Stephanos neveket adta, ezzel is kifejezve [[Árpád-ház]]i származását. A kialakult dinasztikus kapcsolat ellenére a császár Borisz politikai terveihez nem adott segítséget, mert a bizánci udvar teljes figyelmét ekkor elsősorban a kisázsiai és itáliai események kötötték le és magának a bizánci császárságnak is ebben az időben trónviszályokkal kellett szembenéznie.

 

==Lengyel szövetségben==

[[1131]]. [[március 1.|március 1-jén]] meghalt [[II. István]] magyar király és Magyarországon ismét kiéleződtek a hatalmi ellentétek. A magyar főurak egy jelentős csoportja ellenségesen viszonyult a vak [[II. Béla]] uralmához, ezért Borisz úgy gondolta, hogy a magyar trón megszerzéséhez ismét kedvezőek számára a feltételek. Mivel II. János továbbra sem támogatta, [[III. Boleszláv lengyel herceg|III. Boleszláv]] lengyel uralkodó udvarába ment.

Boleszláv minden támogatást megadott Borisznak a magyar korona megszerzéséhez. Ennek az a magyarázata, hogy a lengyel uralkodó németellenes szövetséget kívánt létrehozni Magyarországgal. A magyar–német kapcsolatok azonban ebben az időben jók voltak és Boleszláv ennek megváltozását remélte Borisz hatalomra juttatásával.<!--Gyenge magyarázata az, hogy Beleszláv (még régen) Könyves Kálmán szövetségese volt és külföldön Boriszt Könyves Kálmán fiának tekintették.--> A magyar főurak II. Béla uralmával elégedetlen része követséget küldött [[Lengyelország]]ba, hogy Boriszt meghívja a magyar trónra. Nem ismert a Boriszt Magyarországon pártolók száma, de az [[1131]]-es [[arad]]i események ellenére jelentős lehetett, Borisz valószínűleg ekkor állt legközelebb célja megvalósulásához. Végül az [[1132]]. [[július 22.|július 22-én]] a [[Sajó]] völgyében vívott csatában II. Béla magyar és osztrák serege súlyos vereséget mért III. Boleszláv és Borisz hadseregére. A magyar király még a csata előtt meggyilkoltatta a Borisz párti főurakat, így a trónkövetelő többé már nem veszélyeztette II. Béla uralmát. [[1135]] nyarán III. Lothar követelésére III. Boleszláv is lemondott Borisz további támogatásáról.

 

 

==VII. Lajos francia király keresztes seregében==

Borisz következő próbálkozása a második keresztes hadjárathoz kapcsolódik. A keresztes hadakat vezető III. Konrád német-római császár és [[VII. Lajos francia király]] egy-egy hadsereg élén, külön vonult át Magyarország területén. Borisz ezt jó alkalmnak tekintette, hogy észrevétlenül bejusson az országba. Az erre vonatkozó kérését Konrád és Lajos is elutasították, ezért francia urak segítségével elrejtőzött Lajos keresztesei között. [[II. Géza]] nagy jóindulattal fogadta a francia uralkodót, békét és barátságot kötött vele. VII. Lajos lett a keresztapja az ekkor született István hercegnek, a későbbi [[III. István]]nak. A két uralkodó személyes kapcsolata vetette meg az alapjait a későbbi francia–magyar politikai együttműködésnek. A [[Képes Krónika]] szerint Borisz jelenléte ezt a jó kapcsolatot veszélyeztette: