„Jubál Károly” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
sírkép be
1. sor:
'''Jubál Károly''', '''Juhbál Károly''' ([[Székesfehérvár]], [[1817]]. [[augusztus 3.]] – [[Pest]], [[1853]]. [[március 3.]]) tanár, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcot]] követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja.
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csernyus Emmánuel]], [[Szacsvay Imre (politikus)|Szacsvay Imre]], [[Karol Gustaw D'Abancourt de Franqueville]], [[Peter Giron]], [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], Jubál Károly, [[Sárközy Sándor]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Kerepesi temető]]ben.]]
 
1848 előtt [[Bécs]]ben, majd [[Pest]]en tanárként dolgozott. A szabadságharc alatt [[Kossuth Lajos]] gyermekeinek nevelője volt, majd a világosi fegyverletétel után a [[Kossuth család]] tagjaival együtt került orosz fogságba. Kiszabadulása után a Kossuth családban házitanítóként működött. Gyakran megfordult Kossuth édesanyja és [[Kossuth Zsuzsanna]] [[buda]]i házában, ahol kapcsolatba került olyan hazafiakkal, akik cselekedni akartak az önkényuralom ellen. Rövidesen arra az elhatározásra jutott, hogy ezeket a hazafias erőket egységbe kell fogni és meg kell kezdeni egy fegyveres felkelés előkészítését. Megkezdte egy szervezet kiépítését amely a terv szerint egy Pesten működő központi bizottságból és az ország meghatározott részein működő területi vezetőkből állt volna. A létrehozott központi bizottság tagjai csak részben ismertek, a vezető szerep bizonyosan Jubál Károlyé és Kossuth Zsuzsannáé volt.<!--tag volt még [[Wargha István]], [[Nagy József]] és Szabó ezredes, akinek csak a családneve ismert.--> A bizottság kapcsolatot tartott [[Noszlopy Gáspár]] és [[Gasparich Márk Kilit]] csoportjával, továbbá az erdélyi szervezkedést vezető [[Makk József]]fel és a bécsi szervezkedést vezető [[Johann May]]-jel is. Jubál Károly 1851 októberében személyesen is találkozott Johann May-jel, ekkor egy tervet dolgoztak ki, mely szerint a nagyobb magyarországi várakat egy összehangolt akció keretében rajtaütéssel elfoglalják és ezzel teremteik meg a tervezett felkelés bázisát.