„Kroissenbrunni csata” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Morva –> Morva (folyó)
6. sor:
|konfliktus=Harc a [[Babenberg-ház|Babenberg]]-örökségért
|időpont=[[1260]]. [[július 13.]]
|helyszín=[[Ausztria]], [[Bécs]] közelében, [[Kroissenbrunn]] mellett a [[Morva (folyó)|Morva]] folyó partján
|eredmény=Döntő cseh győzelem
|egyik fél= [[Kép:Bela III of Hungary seal.png|22px]]&nbsp;[[Magyar Királyság]]<br>[[Kép:Alex K Halych-Volhynia.svg|22px]]&nbsp;[[Halics]]<br>[[Kép:Mazóvia címere.jpg|22px]]&nbsp;[[Mazóvia]]i Hercegség<br>[[Kép:POL Kraków COA.svg|22px]]&nbsp;[[Krakkói Hercegség]]
28. sor:
 
==A csata lefolyása==
Béla [[1260]] nyarán ismét megpróbálta birtokba venni Stájerországot. A felvonult két hadseregben szinte egész Közép- és Kelet-Európa népei képviselve voltak. A magyar hadakat kun, [[Galícia|halics]]i, [[krakkó]]i, [[mazóvia]]i segédhadak, valamint jelentős számú mozgékony főképp lovas [[Székelyek|székely]], [[besenyők|besenyő]], [[Bosnyákok|bosnyák]], [[Bolgárok|bolgár]],[[Szerbek|szerb]] és [[oláhok|vlach]] csapatok erősítették, teljes számuk így megközelítőleg 30-40 ezer lehetett. Ottokár haderejében jelen voltak előzőleg a felkelő stájerországiaknak küldött [[Csehek|cseh]], [[Morvaország|morva]], [[karintia]]i, [[brandenburg]]i, [[szilézia]]i, [[Bajorország|bajor]] és [[Lengyelek|lengyel]] segédcsapatok is (összesen 30-35 ezer fő). A hadseregek létszámát a források nyilvánvaló túlzással több, mint százezerre teszik, de a fenti adatok is talán jóval kevesebbek. A hadműveleteket István herceg, kezdte, mintegy tízezer fős sereg élén átkelt a [[Morva (folyó)|Morván]], és a hajdani lovasnomád taktikát – színlelt menekülést, majd ellentámadást – alkalmazva megsemmisített egy jelentős létszámú lovagi sereget. Ottokár még nem vágott vissza, mert serege még nem volt együtt, viszont érthetetlen módon Béla sem használta ki a részsikert. István hadai visszavonultak a Morva túlsó oldalára, és a két hadsereg két hétig állt egymással szemben a folyó két partján. Végül Ottokár javaslatára kétnapos fegyverszünetben állapodtak meg, míg a magyar fél átkel a folyó túlsó partjára és felvonul az ütközetre. Az első lépcsőben átkelő magyar sereg azonban beleütközött a hátrább vonuló Ottokár utóvédjébe, mire Ottokár nehézlovasságával visszafordult, és szinte lehengerelte az átkelt könnyűfegyverzetű magyar erőket. A magyar [[csatarend|hadrend]] felbomlott, a sereg pánikszerű menekülésbe kezdett, a már átkelt István herceg is csak nehezen menekült meg. Az egyébként is hátrányban lévő magyar nehézlovasság a túloldalon rekedt, a csata nélkülük zajlott le. A harc végén Béla 10 ezer embert vesztett.
 
==Következmények==