„III. Béla magyar király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
==Uralkodása==
Uralkodása során mindvégig következetes pápabarát politikát folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását.
Erősödtek az ország nyugati kapcsolatai, Béla idejében mind többen tanulhattak külföldi egyetemeken – így a rejtélyes sorsú krónikás, [[Anonymus]] is (főleg [[Franciaország]]gal. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a [[ciszertci]] rend magyarországi megtelepítése is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított.
[[1181]]-ben elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba – ez volt a magyar hivatalos írásbeliség kezdete, ugyanakkor elrendelte a királyi kancellária felállítását. Béla idejében tűnt fel először a jelenlegi címerünkben is megtalálható kettős kereszt. [[Kép:III-Béla--magyar-király-sír.jpg|bélyegkép|175px|balra|III.
Sikeres külpolitikát folytatott: visszaszerezte Bizánctól az 1160-as években elfoglalt területeket. Mánuel [[1180]]-ban bekövetkezett haláláig hű szövetségese volt a császárnak, utána azonban megszállta [[Dalmácia|Dalmáciát]], majd megvédte [[Zára|Zárát]] a [[Velencei Köztársaság|velenceiekt]]ől. [[1186]]-ban újranősült, második felesége Capet Margit, [[II. Fülöp Ágost francia király|Fülöp Ágost]] francia király testvére lett. [[1188]]-ban elfoglalta [[Halics]]ot, ám ezt hamarosan kénytelen volt feladni. [[1189]]-ben [[Barbarossa Frigyes]] látogatásakor kiengedte Gézát, aki csatlakozott a keresztesek seregéhez. Frigyest olyan pompás vendéglátással fogadta, hogy a császár fia később a [[Palermo|palermói]] palota [[freskó]]ján is megemlékezett a magyarországi látogatásról. [[1192]]-ben az ő szorgalmazására avatták [[szent]]té [[I. László]] királyt. A központi hatalom megerősítése érdekében állandó királyi kancelláriát hozott létre.
| |||