„III. Béla magyar király” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Wachteis (vitalap | szerkesztései)
Wachteis (vitalap | szerkesztései)
33. sor:
 
[[1176]]-ban csapatokat küldött I. Mánuel császár megsegítésére a nádor és az erdélyi vajda vezetése alatt. A bizánciak a magyar és más támogatás ellenére elbuktak a [[Müriokephaloni csata|müriokephaloni ütközetben]]. Szövetsége a [[Bizánci Császárság]]gal I. Mánuel haláláig fennállt.
 
 
==Uralkodása==
Uralkodása során mindvégig következetes pápabarát politikát folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását.
Erősödtek az ország nyugati kapcsolatai, Béla idejében mind többen tanulhattak külföldi egyetemeken – így a rejtélyes sorsú krónikás, [[Anonymus]] is (főleg [[Franciaország]]gal. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a [[ciszertci]] rend magyarországi megtelepítése is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított.
 
[[1181]]-ben elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba – ez volt a magyar hivatalos írásbeliség kezdete, ugyanakkor elrendelte a királyi kancellária felállítását. Béla idejében tűnt fel először a jelenlegi címerünkben is megtalálható kettős kereszt. [[Kép:III-Béla--magyar-király-sír.jpg|bélyegkép|175px|balra|III. Béla magyar király és feleségének Antiochiai (Chatillon) Annának sírja Budapesten, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban, (I. Szentháromság tér)]]