„III. Béla magyar király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
38. sor:
==Uralkodása==
Uralkodása során mindvégig következetes pápabarát politikát folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását.
Erősödtek az ország nyugati kapcsolatai, Béla idejében mind többen tanulhattak külföldi egyetemeken – így a rejtélyes sorsú krónikás, [[Anonymus]]. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a [[ciszterci]] rend magyarországi szerepének erősödése (a franciaországi anyakolostorokra támaszkodva) is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított a már meglévő és az újonnan alapított apátságoknak ([[Cikádor]], [[zirci apátság | Zirc]], [[szentgotthárdi apátság |Szentgotthárd]]).
[[1181]]-ben elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba – ez volt a magyar hivatalos írásbeliség kezdete, ugyanakkor elrendelte a királyi kancellária felállítását. Béla idejében tűnt fel először a jelenlegi címerünkben is megtalálható kettős kereszt. [[Kép:III-Béla--magyar-király-sír.jpg|bélyegkép|175px|balra|III. Béla magyar király és feleségének Antiochiai (Chatillon) Annának sírja Budapesten, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban, (I. Szentháromság tér)]]
| |||