„Muszuj” változatai közötti eltérés

 

A muszuj az első világháború óta a mindennapi öltözetből kiszorult és ünnepi viseletdarabbá lett. Fokozatos térvesztésének oka a szoknya megjelenése és általános elterjedés, ugyanis a szoknyaviselet Kalotaszegen az első világháború kezdetétől válik általánossá.

 

A muszuj részei felülről haladva lefelé a következők: kétoldalt van a felerősítésére szolgáló madzagja vagy kötője (libagégéjének is nevezik, ha fodros szélű gyapjúzsinor), perlitje vagy galandja, amelyet mindkét oldalon a gallérra varrnak rá. A gallér nagyobbrészt zöld, piros vagy fekete színű posztó, mely a muszuj felső részét fogja össze. A gallért tűzölik, vagyis vízszintes irányú lapos öltésekkel varrják rá a leráncolt muszujra. A gallér alatt 2-3 ujjnyira széles színes fonallal kivarrt díszítést látunk, mely a faron a muszuj egyik szélétől a másikig terjed. E díszítés elnevezései különbözőek: a muszuj kockájának nevezik Felszegen és Alszegen, darázsának, Váralmáson, Kispetriben, Zsobokon, Nádasmentén, a bagazia szedísínek és hányásának, a Kapus patak mentén. E díszítést a muszuj glottjára vagy szaténjára varrják. A klott vagy szatén színe általában fekete, Hunyadon és a közelebbi távolabbi falvakban hordtak kék, égszínkékből sötétebb klottú muszujt. Györgyfalván és Bodrogközben, ahol a fersinget a muszujhoz hasonlóan viselik, fekte és fehér a fersing színe. A muszujon legalul találjuk a muszujposztót Felszegen és Alszegen, bagaziaposztónak nevezik Nádasmentén. Az alj Györgyfalván, Patán és Bodrogközben nem posztó, hanem karton.