„Muszuj” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ego sum (vitalap | szerkesztései)
Ego sum (vitalap | szerkesztései)
16. sor:
Ami a viseletdarab elnevezését illeti, Kalotaszegen nem egységes. A felszegiek és az alszegiek muszulynak, a Kolozsvár környéki falvakban bagaziának nevezik ─ kivéve Ajtont, ahol ugyancsak muszulynak mondják. A máshonnan letelepedett lakosságú községekben és a régen jórészt kisnemesi lakosságú Szucságon mindkét elnevezést ismerik, de a rendelkezésre álló adatok alapján sohasem viselték. Györgyfalván, Bodrogközben és Ajtonban a bagazia megjelölésen kívül fekete vagy pánglikás fersingnek neveznek a muszujhoz hasonlóan viselt szoknyafélét, melyet ─ anyaga és viselési módja miatt ─ a Kalotaszegen dívó muszuj módosított és leegyszerűsített másának tekinthetünk. A muszuj és a bagazia név eredetileg a ruhadarab anyagát jelentette, a fersing viszont a „ felső ing” alakból alakult.
 
==A muszuj részei==
==Leírása==
A muszuj részei felülről haladva lefelé a következők: kétoldalt van a felerősítésére szolgáló madzagja vagy kötője (libagégéjének is nevezik, ha fodros szélű gyapjúzsinor), perlitje vagy galandja, amelyet mindkét oldalon a gallérra varrnak rá. A gallér nagyobbrészt zöld, piros vagy fekete színű posztó, mely a muszuj felső részét fogja össze. A gallért tűzölik, vagyis vízszintes irányú lapos öltésekkel varrják rá a leráncolt muszujra. A gallér alatt 2-3 ujjnyira széles színes fonallal kivarrt díszítést látunk, mely a faron a muszuj egyik szélétől a másikig terjed. E díszítés elnevezései különbözőek: a muszuj kockájának nevezik Felszegen és Alszegen, darázsának, Váralmáson, Kispetriben, Zsobokon, Nádasmentén, a bagazia szedísínek és hányásának, a Kapus patak mentén. E díszítést a muszuj glottjára vagy szaténjára varrják. A klott vagy szatén színe általában fekete, Hunyadon és a közelebbi távolabbi falvakban hordtak kék, égszínkékből sötétebb klottú muszujt. Györgyfalván és Bodrogközben, ahol a fersinget a muszujhoz hasonlóan viselik, fekte és fehér a fersing színe. A muszujon legalul találjuk a muszujposztót Felszegen és Alszegen, bagaziaposztónak nevezik Nádasmentén. Az alj Györgyfalván, Patán és Bodrogközben nem posztó, hanem karton.
 
 
A muszuj nem egyéb egy igen bő, ráncbaszedett, lepelszerű hátsóköténynél, amely a mai szoknyához nagyon hasonlít, de elől a kötény alatt nem ér össze. Két alsó csücskét derékon kétoldalt a korcba dugják, s ezáltal széles posztótégelybe jellegzetes alakban válik láthatóvá. „ Hasonló színes, elől felhasított szoknyának látszó, feltűzött sarkú leplet régebben a nép országszerte viselt, s ilyenről a múlt század elejéről számos feljegyzés és ábrázolás maradt reánk, sőt a palócok között itt-ott még ma is megtaláljuk. Egyébként ez a lepelszoknya-féle kelet felé Moldván, a Szovjetunió déli részén, Turkesztánon át Kínáig követhető.
 
Az 1900-as évek körül, sőt az első világháborúig hétköznap is általánosan viselték. Így például Hunyadon, Valkón, Damoson, Sárvásárt, Inaktelkén 1890 táján, Körösfőn 1902 körül, Nagykapuson, Gyerőmonostoron, Jarótelkén, 1905-ben, Zsobokon, Györgyfalván 1910 táján, Magyarókerekén, Bábonyban 1914-ben Magyarlónán és Ajtonban.
 
A muszuj az első világháború óta a mindennapi öltözetből kiszorult és ünnepi viseletdarabbá lett. Fokozatos térvesztésének oka a szoknya megjelenése és általános elterjedés, ugyanis a szoknyaviselet Kalotaszegen az első világháború kezdetétől válik általánossá.
 
Ez a szoknyatípus különlegessége, hogy a hátsó részén kétfelől fel van hajtva és indamotívukból álló mintákkal ellátott. Két alsó csücskét derékon a korcba dugták, és a belső posztó szegélye látható vált, elárulva viselője korát és vagyoni helyzetét. Az idősebbek és szegényebbek posztószegélye keskenyebb volt, pirosat és sárgát a fiatalabbak viseltek, míg zöldet, kéket, feketét az idősebb asszonyok.
 
==Forrás==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Muszuj