„Vasasszonyfa” változatai közötti eltérés

A község területén avar település volt, melynek temetőjét feltárták. A leletek a kultúrházban rendezett kiállításon láthatók.

[[1284]]-ben ''Ozun'', [[1286]]-ban ''Oschun'', [[1342]]-ben ''Ozzun'', [[1359]]-ben ''Azunfalwa'', [[1392]]-ben ''Azonfolwa'', [[1428]]-ban ''Azzonfalwa'' néven említik. Nevéből ítélve a középkorban királynéi birtok volt. 1428-ban részben a Rumy család, részben [[Kőszeg]] várának birtoka. <ref>{{Csánki}}</ref> [[1549]]-ben 23 adózó portája volt. [[1600]] körül épült Nagyboldogasszonynak szentelt temploma. [[1698]]-ban Kisasszonyfalva 144, Nagyasszonyfalva 178 lakossal rendelkezett. [[1787]]-ben Kisasszonyfalvának 167, Nagyasszonyfalvának 257 lakosa volt.

 

Vályi András szerint ''"Kis Aszszonyfa. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Rosti, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze. Határbéli síkon fekvő földgyei termékenyek, réttyei jók, fája elég, eladásra is jó módgya, első Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Vas vármegye monográfiájában ''"Kis-Asszonyfa, magyar község 36 házzal és 293 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Szombathely, távírója Acsád. Földesura azelőtt a Rumy -család volt, e század elejétől pedig a Szegedyek ."'' <ref>Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. [[Borovszky Samu]], Bp. 1898.</ref>

''"Nagy-Asszonyfa régi nemesi község. Házainak száma 47, a lakosoké 358. Népe magyar és vallása r. kath. és ág. ev. Postája Szombathely, távírója Acsád. Kath. temploma 1600 körül épült. Földesura herczeg Eszterházy volt."'' <ref>Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. [[Borovszky Samu]], Bp. 1898.</ref>

 

A mai községet [[1937]]-ben egyesítették [[Kisasszonyfalva]] ([[1570]]: ''Kys-Azzonfalwa'') és [[Nagyasszonyfalva]] ([[1648]]: ''Nagy-Azzonyfalua'') községekből.