„Szlovák Paradicsom Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

{{Commons|Slovenský raj}}

 

 

==Fekvése==

A terület a [[Gömör-Szepesi-érchegység]] ''(Slovenské rudohorie)'' térségéhez tartozik.

A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén több hegyvonulat húzódik. A terület legnagyobb részét a Sztracenai-hegység ''(Stratenská hornatina),'' vagyis a szűkebb értelemben vett ''Szlovák Paradicsom'' foglalja el. Ezenkívül délen a [[Sztolica-hegység]] ''(Stolické vrchy)'' és a [[Rozsnyói-hegység]] ''(Volovské vrchy)'' egy-egy része, északnyugaton pedig az [[Alacsony-Tátra]] ''(Nízke Tatry)'' egy kisebb nyúlványa is a nemzeti park részét képezi.

==Geológiája==

==Éghajlat és vízrajz==

A Szlovák Paradicsom térsége az aránylag mérsékelten meleg és száraz [[Hernád-medence]], valamint a nyirkosabb [[Szepes-gömöri-érchegység]] határvonalán terül el, ami jelentősen befolyásolja a helyi éghajlati viszonyokat. A legkedvezőbb a Hernád-medencébe lejtő északi hegyvidék éghajlata. A [[Csingó]] és a [[Podlesok]] nevű térség a mérsékelten meleg és mérsékelten nyirkos, de a hideg tél övezetébe tartozik 16 °C júliusi átlagos hőmérsékletével és 50 napos nyarával.

Ezt a vidéket eléri a [[Magas-Tátra]] úgynevezett csapadékos zónája, ami főleg a [[Poprádi-medence|Poprádi-medencében]] és a [[Hernádi-medence|Hernádi-medencében]] érvényesül. Podlesok környékén lehulló csapadék évi átlaga 648 mm, miközben legcsapadékosabbak a nyári és legszárazabbak a téli hónapok. A fennsíkok és a Gölnic-völgy térsége hidegebb és nyirkosabb.

A hegyvidéki típusú mérsékelten hideg régiók közé tartozik 12 – 16 °C júliusi átlagos hőmérséklettel. A [[Dobsinai-jégbarlang]]nál 954 mm átlagos évi csapadékot mértek. A hidegebb szakaszba tartozik például a Vöröskolostor és a Gerava-tető nevű térség.

 

A Szlovák Paradicsom középső és déli vidékén a melegebb és szárazabb északkal ellentétben bőven hullik a hó. Podlesok környékén évi átlagban 78, a Gerava-tetőn meg 118 napon át marad meg a hótakaró. Általában november elejétől áprilisig tart a havas időszak. A téli csúcs idején a hótakaró átlagos vastagsága 26 – 38 cm, márciusban 60 – 75 cm-el tetőzik. Itt a síidén 3 – 4 hónapig tart. Ebben a térségben a szelek nyugati-északnyugati irányból fújnak. Ennek köszönhetően a levegő tiszta és pormentes, mert a szennyezés fő forrásai [[Ötösbánya]] ''(Rudňany)'' és [[Igló]] ''(Spišská Nová Ves)'' a ritkábban előforduló szélirányban vannak.

Jellemző az aránylag jelentős kistérségi éghajlati különbség, ami szurdokvölgyek és hasadékok tagoltságával függ össze. A mély összeszorult völgyekben az árnyékoltság és a gyenge szellőzés következtében a hideg és nyirkos levegőnek ún. völgytavai alakulnak ki. Ekkor következik be a hőmérsékleti inverzió, mivel ilyenkor a hasadékok és szurdokvölgyek hidegebbek és nyirkosabbak, mint a karsztos fennsíkok. Inverzió főleg télen és ősszel fordul elő, s gyakoribb éjszaka, mint nappal.

Az a tény, hogy a víz a táj fontos tényezője, alakítója, a Szlovák Paradicsom térségében kétszeresen igaz. Ez a fő természeti elem vadul zúg át a mély szorosokon és szurdokokon, zuhog le a sziklaküszöbökön lépcsőzetes vízesések formájában, behatol a föld kérge alá, hogy ott pompás barlangrendszereket alakítson ki. Hidrológiai szempontból ez a térség a [[Hernád]] vízgyűjtőjébe tartozó viszonylag egynemű terület. Kivételt csupán a területileg elhanyagolható nyugati perem képez [[Garamfő]]nél ''(Telgárt)'', ahonnan a vizek a [[Garam]]ba folynak.

A Hernád vízgyűjtője két részre oszlik. A térség területének kétharmad része északon és középen a Hernádhoz tartozik, a maradék egyharmad rész vizét délen a [[Gölnic]] vezeti le, mely a Hernád jobboldali mellékfolyója. A Gölnic messze a térségen kívül, [[Margitfalva|Margitfalvánál]] ''(Margecany)'' folyik a Hernádba.

 

A karsztos térség földalatti vizekben aránylag gazdag. Az ún. fennsíki források kevésbé kiadósak, a völgyek felső részén fakadnak, és csak a közvetlen környéket látják el vízzel. Tizenhét ilyen forrás ismert. A völgyi források jóval kiadósabbak, alacsonyabb fekvésű területen törnek a felszínre, rendszerint ott, ahol a vizet át nem eresztő alapzatú karsztos ásványba ütköznek. Ezekből a forrásokból huszonegyet tartanak számon. A Szlovák Paradicsom forrás különlegessége Holló-szikla ''(Havrania skala)'' alatti Időszaki-forrás ''(Občasný prameň)''.

 

'''''Az Időszaki-forrás'''''

 

==Északi rész==

 

==Déli rész==

 

 

==Külső hivatkozások==