„Szenet” változatai közötti eltérés

A '''szenet''' [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] táblás játék; a legrégebbi fennmaradt hasonló játék a világon. Már i. e. 3500 körül említik, utolsó ókori egyiptomi említése az i. sz. [[3. század]]ból való.<ref>[http://www.gamesmuseum.uwaterloo.ca/Archives/Piccione/index.html Peter A. Piccione: ''In Search of the Meaning of Senet'']</ref>

 

 

==Játékmenet==

Szabályai nem maradtak fenn, többféle rekonstrukciójuk létezik. Timothy Kendall és R. C. Bell történészek két különböző lehetséges játékmenetet rekonstruáltak, a ma gyártott szenettáblákhoz többnyire ezek leírását mellékelik.

 

Az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] korára a szerencsének a játékban játszott nagy szerepe és az egyiptomiak determinisztikus felfogása miatt úgy hitték, a győztes a főbb istenek – [[Ré]], [[Thot]], esetleg [[Ozirisz]] – kegyében áll. A [[XVIII. dinasztia]] uralmának végére a tábla már az alvilágot jelképezte, melyen az elhunytnak át kellett haladnia. Emiatt a játéktáblát gyakran tették sírokba, hogy segítse a holtat az alvilágban tett útján. A szenetet a [[Halottak Könyve]] is említi, 17. fejezetében. Ekkoriban már készültek olyan szenettáblák, melyekre a sírkellékeknél szokásos szövegeket írták, jelezve, hogy ezek már nem mindennapi használatra készültek, hanem temetkezési kellékként.

 

Ugyanebben az időben a szenetnek a sírbeli ábrázolásai is megváltoztak, immár nem hétköznapi jelenetek ábrázolásai között bukkannak fel, hanem kifejezetten vallási szövegekkel körülvéve. A feliratok szerint az elhunyt egy láthatatlan ellenfél, saját lelke ellen játszik. Ezért látni több falfestményen is, hogy valaki látszólag egymaga játszik.