„Szegedi napsugaras házdíszítés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fájl;bélyegkép |
|||
1. sor:
[[
[[Szeged]]en és az egész szegedi nagytájon a parasztházak elterjedt, jellegzetes díszítése volt a '''napsugaras házdíszítés''', vagy más néven '''napsugárdíszes oromzat'''. A ház utcai [[homlokzat]]án, a háromszög alakú [[oromzat]] közepén a padláslyuk egy szemet jelképez, amelyből napsugarak áradnak ki. A padláslyuk a nap – ahogy az idősek mondják, ''istenszöm'' – és abból áradnak szét a míves asztalosmunka által született sugarak. Régen kifestették a sugárléceket egy-két, ritkábban három színben. A pirosat kékkel, szürkével, zölddel párosították, a szürke fabetét mellé zöldet helyeztek.
8. sor:
== A napsugaras házak története a Víz után ==
[[
Az [[1879]]-es [[szeged]]i nagy [[árvíz]] utáni újjáépítéskor is megőrizték a napsugár-motívumot, amely az oromzatokon kívül még a régi fakapukon, s az alsóvárosi és belvárosi temetők sírkövein is fölfedezhető.
A víz szinte az egész várost elvitte, s ekkor tervezték meg a modern [[Szeged]]et körzővel és vonalzóval, körutakkal, sugárutakkal, középületekkel, lakóházakkal. [[Lechner Lajos]], [[Szeged]] újjáépítését vezető mérnök és csapata kiváló munkát végzett. Mintaterveket adtak ki, azokból választani lehetett, jobbat, szebbet lehetett építeni, de szabálytalant nem. Innen indult el új hódító útjára a népi [[építészet]] remeke: a nyeregtetős, napsugaras oromzatú ház. A szegedi nagytájon túl a [[bácska]]i [[ács]]ok közvetítésével eljutott [[Erdély]]be, a szilágysági Kárász-telekre is.
19. sor:
| colspan="18" style="background-color: #e8ecff;" | '''Régi építésű napsugaras házak'''
|-
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
|}
30. sor:
| colspan="18" style="background-color: #e8ecff;" | '''Új építésű és felújított napsugaras házak és kapuk'''
|-
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
|}
41. sor:
| colspan="18" style="background-color: #e8ecff;" | '''Népies neobarokkos napsugárdíszes sírkövek az [[Alsóváros (Szeged)|Alsóváros]]i temetőben'''
|-
| align="center" |[[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
| align="center" | [[
|}
== Napsugaras oromzat elemzése ==
[[
'''Egyetlen oromzat elemzése''', ld. a napsugaras oromzat képet (ha kinyitod a képet, akkor egyszerre olvashatod az elemzést és szemlélheted a képet). A szögletes szellőző nyílásból áradnak az okkersárga napsugarak, alatta az egy zsalugátersáv 6 rekeszből áll. A kétféle kékre színezett 4 gérbélést két legyező fogja közre. A napsugár-motívum az alapja a legyezőknek is, ez utóbbiakat az alsóvárosi és a belvárosi temetőkben a sírköveken is alkalmazták. Ezen az oromzaton a több szín használata az eredetiségre való törekvést mutatja, a [[19. század]]ban az oromzatokon világosabb és sötétebb árnyalatok váltották egymást, de több szín használatáról is vannak hírek. A háromszög alakú oromzatot a szinte csipkésre formázott esővető deszka zárja le. Az egész oromzat alapanyaga a fa, amely eredendően meleget és derűt sugároz, általa meghitté, barátságossá válik az emberi lakókörnyezet. Az utcai fásítás, bokrosítás és virágtermesztés még fokozza a természethez való közelséget. A fák és a virágok élőhelyet és táplálékot biztosítanak a madaraknak, a méheknek.
<br>Mindegyik oromzat más, mindegyiket külön-külön lehet leolvasni.
|