„Állatföldrajz” változatai közötti eltérés

Az '''állatföldrajz''' ''(zoogeográfia'', ''geozoológia)'' a [[biogeográfia]] résztudománya, az állatok [[földrajz]]i elterjedésével, egyes földrajzi területek ([[kontinens]]ek, [[ország]]ok stb.) állatvilágával, faunájával foglalkozó [[zoológia]]i tudományág. A Föld különböző részein más és más állatfajok élnek, a legtöbb faj csak egy bizonyos területen képes megélni. Mindez az állatok [[ökológia]]i igényeivel hozhatók kapcsolatba, elsőként a [[tűrőképesség]]gel ''(tolerancia)''. A tűrőképesség azt jelenti, hogy az adott faj egy bizonyos környezeti tényező (pl. fény, hőmérséklet, vízmennyiség) megváltozását milyen határok között ''(minimumpont'' és ''maximumpont)'' képes elviselni. Ezek alapján pl. egy magas hőmérsékletet kedvelő, szűk tűrésű trópusi[[trópus]]i [[lepkék|lepkefaj]] nem képes elviselni a [[mérsékelt öv]] hideg teleit. Így a mérsékletmérsékelt övbe eső földrajzi területeken ez a lepkefaj nem lesz megtalálható, ott nem fog elterjedni.

Az állatok gyűjtésével vagy megfigyelésével megismerjük a fajok '''elterjedési (distributios) adatait'''. Ha egy adott faj elterjedési adatait összegyűjtöttük és mindezt térképezzük, akkor megkapjuk az illető faj '''elterjedési területét (area)'''. Az elterjedési területen belül ott él a faj, ahol a számára megfelelő létfeltételeket megtalálja, ez az illető faj '''stációja'''. Minden fajnak van '''keletkezési góca'''. Ez azt jelenti, hogy minden faj a Földnek csak egy pontján alakult ki, és ezen a területen a fajt '''őshonos fajnak (autochton)''' tituláljuk. Ha az adott faj más földrajzi területeken is elterjedt, akkor ott '''bevándorló fajnak''' hívjuk. Ha egy állatfaj areája szűk, akkor '''[[endemikus faj|bennszülött (endemikus) faj]]'''. Egy állatfaj lehet egyszerre autochton és endemikus is (pl. pl. a [[Kaszpi-fóka]] a [[Kaszpi-tenger]]ben). Máskor azonban egy faj egy területen endemikus, de nem autochton (pl. a [[csövesfogúak]] őshazája [[Dél-Európa]], de ma már csak [[Afrika]] bizonyos tájain élnek).

Vannak fajok, melyek az egész Földön elterjedtek: ezek a '''[[kozmopolita faj|kozmopoliták]]'''. Ezek a fajok képesek legyőzni az elterjedésüket akadályozó tényezőket, sok szempontból tágtűrésűtág tűrésű fajok, és jól viselik a versengést. Megkülönböztetünk tág és szűk stációjú fajokat. A [[farkas]] ''(Canis lupus)'', a [[róka]] ''(Canis vulpes)'' és a [[holló]] ''(Corvus corax)'' tág stációjú: erdőben, [[sztyepp]]eken, [[sivatag]]okban, [[tundra|tundrán]] egyaránt élnek, areájuk szinte az egész északi félgömb. A [[vidra]] ''(Lutra lutra)'' hasonlóan elterjedt [[Eurázsia|Eurázsiában]] és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]], de szűk stációjú: csak a vizek mentén él.

Az ősibb fajok egyfelől jobban kiterjeszthették elterjedésű területüket, másfelől a jobban alkalmazkodó fiatalabb fajok ki is szoríthatták őket. Ennek következtében jönnek létrelétrejöhet '''paleoendemizmus''' és '''neoendemizmus'''. Az előbbi esetében a faj kis areája a kisebbedés miatt jön létre, míg az utóbbiban a faj geológiai fiatalsága miatt szűk az elterjedési területe.

Az '''állatföldrajzi vikariálás''' azt jelenti, hogy egy fajt egy másik kontinensen egy közeli rokon faj helyettesíti. Európában az [[európai bölény]] ''(Bison bonasus)'', [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] az [[amerikai bölény]] ''(Bison bison)'' él. Van azonban, hogy rendszertanilag távolállótávol álló fajok, nemek, családok azonos körülmények között élnek a Föld különböző részein: ekkor '''környezettani vikariálásról''' beszélünk (pl. [[túzok]] [''Otis tarda''] – [[nandu]] [''Rhea americana'']).

A fajok csak adott földrajzi területeken élnek, a kozmopolita és nagy elterjedésű fajok pedig földrajzi területek szerint [[alfaj]]okra oszlanak. Ha egy adott terület fajait felsoroljuk – [[rendszertan]]i rendben lelőhellyel együtt –, megkapjuk az adott terület faunáját. A fauna tehát valamely földrajzi területen élő állatfajok összessége. A faunák között nincs általában nincs éles határ, így azok keveredhetnek, új faunákat hozhatnak létre, azonban az egyik fauna ki is szoríthatja a másik faunát egy adott területről. Ha egy kiszorított faunából néhány faj megmarad az új faunában '''reliktumfajokról[[reliktumfaj]]okról''' beszélünk.

*az ember megváltoztatja a környzetetkörnyezetet, és hatással van a faunára a működése során;

*az állati szervezet bizonyos határok között plasztikus, képes elviselni a környezeti tényezők megváltozását, vagyis alkalmazkodik (adaptáció); ha erre képtelen, elpusztul vagy elvándorol;

*a fejlődés ''([[evolúció]])'' és leszármazás ''(deszkendencia)'' gondolata nélkül nem lehet a faunák elterjedését, szerkezetét megmagyarázni.