Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Az '''állatföldrajz''' ''(zoogeográfia'', ''geozoológia)'' a [[biogeográfia]] résztudománya, az állatok [[földrajz]]i elterjedésével, egyes földrajzi területek ([[kontinens]]ek, [[ország]]ok stb.) állatvilágával, faunájával foglalkozó [[zoológia]]i tudományág. A Föld különböző részein más és más állatfajok élnek, a legtöbb faj csak egy bizonyos területen képes megélni. Mindez az állatok [[ökológia]]i igényeivel hozhatók kapcsolatba, elsőként a [[tűrőképesség]]gel ''(tolerancia)''. A tűrőképesség azt jelenti, hogy az adott faj egy bizonyos környezeti tényező (pl. fény, hőmérséklet, vízmennyiség) megváltozását milyen határok között ''(minimumpont'' és ''maximumpont)'' képes elviselni. Ezek alapján pl. egy magas hőmérsékletet kedvelő, szűk tűrésű trópusi[[trópus]]i [[lepkék|lepkefaj]] nem képes elviselni a [[mérsékelt öv]] hideg teleit. Így a mérsékletmérsékelt övbe eső földrajzi területeken ez a lepkefaj nem lesz megtalálható, ott nem fog elterjedni.
 
== Állatföldrajzi alapfogalmak ==
 
Az állatok gyűjtésével vagy megfigyelésével megismerjük a fajok '''elterjedési (distributios) adatait'''. Ha egy adott faj elterjedési adatait összegyűjtöttük és mindezt térképezzük, akkor megkapjuk az illető faj '''elterjedési területét (area)'''. Az elterjedési területen belül ott él a faj, ahol a számára megfelelő létfeltételeket megtalálja, ez az illető faj '''stációja'''. Minden fajnak van '''keletkezési góca'''. Ez azt jelenti, hogy minden faj a Földnek csak egy pontján alakult ki, és ezen a területen a fajt '''őshonos fajnak (autochton)''' tituláljuk. Ha az adott faj más földrajzi területeken is elterjedt, akkor ott '''bevándorló fajnak''' hívjuk. Ha egy állatfaj areája szűk, akkor '''[[endemikus faj|bennszülött (endemikus) faj]]'''. Egy állatfaj lehet egyszerre autochton és endemikus is (pl. pl. a [[Kaszpi-fóka]] a [[Kaszpi-tenger]]ben). Máskor azonban egy faj egy területen endemikus, de nem autochton (pl. a [[csövesfogúak]] őshazája [[Dél-Európa]], de ma már csak [[Afrika]] bizonyos tájain élnek).
 
Az adott faj areájának nagyságát több tényező befolyásolja:
*a fajnak az elterjedési akadályokat (hegységek, tengerszorosok, vizek, más állatok okozta akadályok) legyőző képessége;
*a faj [[geológia]]i kora.
Vannak fajok, melyek az egész Földön elterjedtek: ezek a '''[[kozmopolita faj|kozmopoliták]]'''. Ezek a fajok képesek legyőzni az elterjedésüket akadályozó tényezőket, sok szempontból tágtűrésűtág tűrésű fajok, és jól viselik a versengést. Megkülönböztetünk tág és szűk stációjú fajokat. A [[farkas]] ''(Canis lupus)'', a [[róka]] ''(Canis vulpes)'' és a [[holló]] ''(Corvus corax)'' tág stációjú: erdőben, [[sztyepp]]eken, [[sivatag]]okban, [[tundra|tundrán]] egyaránt élnek, areájuk szinte az egész északi félgömb. A [[vidra]] ''(Lutra lutra)'' hasonlóan elterjedt [[Eurázsia|Eurázsiában]] és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]], de szűk stációjú: csak a vizek mentén él.
 
Az ősibb fajok egyfelől jobban kiterjeszthették elterjedésű területüket, másfelől a jobban alkalmazkodó fiatalabb fajok ki is szoríthatták őket. Ennek következtében jönnek létrelétrejöhet '''paleoendemizmus''' és '''neoendemizmus'''. Az előbbi esetében a faj kis areája a kisebbedés miatt jön létre, míg az utóbbiban a faj geológiai fiatalsága miatt szűk az elterjedési területe.
 
Az '''állatföldrajzi vikariálás''' azt jelenti, hogy egy fajt egy másik kontinensen egy közeli rokon faj helyettesíti. Európában az [[európai bölény]] ''(Bison bonasus)'', [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] az [[amerikai bölény]] ''(Bison bison)'' él. Van azonban, hogy rendszertanilag távolállótávol álló fajok, nemek, családok azonos körülmények között élnek a Föld különböző részein: ekkor '''környezettani vikariálásról''' beszélünk (pl. [[túzok]] [''Otis tarda''] [[nandu]] [''Rhea americana'']).
 
== A fauna ==
 
A fajok csak adott földrajzi területeken élnek, a kozmopolita és nagy elterjedésű fajok pedig földrajzi területek szerint [[alfaj]]okra oszlanak. Ha egy adott terület fajait felsoroljuk – [[rendszertan]]i rendben lelőhellyel együtt –, megkapjuk az adott terület faunáját. A fauna tehát valamely földrajzi területen élő állatfajok összessége. A faunák között nincs általában nincs éles határ, így azok keveredhetnek, új faunákat hozhatnak létre, azonban az egyik fauna ki is szoríthatja a másik faunát egy adott területről. Ha egy kiszorított faunából néhány faj megmarad az új faunában '''reliktumfajokról[[reliktumfaj]]okról''' beszélünk.
 
Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes faunákat milyen elemek, vagyis milyen állatfajok alkotnak, akkor bizonyos biológiai alaptételeket kell figyelembe vennünk, melyek a következők:
*a [[Lyell]]-féle (1797–1878) érvényességtan ''(actualismus-tan)'': a Föld felszínének kialakulása még ma is zajlik, nem szűnt meg, és ezzel együtt változnak a fajok környezeti igényei is, így a környezet megváltozása anyagcsere-változásokat von maga után; ez azonban nem szükségszerű, mert az állat el is vándorolhat az adott területről;
*a biológiai aktualizmus szerint a kihalt, régen élt állatok szervezete és környezeti igénye nagyjából olyan volt, mint a ma élő rokonaiké, és fordítva: a ma élő fajok környezeti igénye olyan volt, mint régi geológiai időkben élt rokonaiké;
*az ember megváltoztatja a környzetetkörnyezetet, és hatással van a faunára a működése során;
*az állati szervezet bizonyos határok között plasztikus, képes elviselni a környezeti tényezők megváltozását, vagyis alkalmazkodik (adaptáció); ha erre képtelen, elpusztul vagy elvándorol;
*a fejlődés ''([[evolúció]])'' és leszármazás ''(deszkendencia)'' gondolata nélkül nem lehet a faunák elterjedését, szerkezetét megmagyarázni.
 
== Állatföldrajz tudományai ==
{{DEFAULTSORT:Allatfo~ldrajz}}
[[Kategória:Zoológia]]
[[Kategória:Földrajz]]
[[Kategória:Biogeográfia]]
[[Kategória:Állatföldrajz]]
 
89 974

szerkesztés