„Wass Albert” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Irimief (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
 
A [[Kolozsvár]] melletti [[Válaszút]]on született. Hat gyermek apja, akik közül egy korán meghalt.
Wass Albert tanulmányait Debrecenben, a németországi Hohenheimban és Párizsban végezte el. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben a kötelező sorkatonai szolgálati idejét töltötte. Nagyapja halála után, 1936-ban átvette az egyházi tisztségét, így az erdélyi magyar református egyház püspökségének főgondnoka lett.
 
Románia és Magyarország 1940. augusztus 30-án írta alá azt a paktumot, mely alapján Erdély ismét magyar területé vált. A következő év elején Wass Albertot a Magyar mezőgazdasági Minisztérium erdészfelügyelőnek nevezte ki Dés településre. Két hónappal később pedig a kolozsvári Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője lett.
Az Egyesült Államokban töltött emigrációja során a [[Floridai-félsziget]] közepén elhelyezkedő [[Ocala Nemzeti Park]] területén lakott öngyilkosságáig. (Amerikai évei során állítása szerint a román titkosszolgálat emberei merényletet kíséreltek meg ellene, és csupán a véletlenen múlt, hogy a golyó célt tévesztett.) [[Astor]]-ban ([[Florida]]) halt meg 1998-ban. Kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a [[marosvécs]]i (valamikori ''Kemény'') kastély kertjében, [[Kemény János (író)|Kemény János]] mellett nyugszanak.
 
Mint tartalékos tiszthelyettest 1942 májusától három hónapos katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapta meg.
A következő év márciusában a lap főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, Wass megbízót helyettes lett. Wass Albert saját életrajzában meséli el, hogy alig három hónap után ''"két német a Gestapotól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából "felügyelniük" kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból és felmentem a hegyekbe. Két hét múlva édesapám régi barátja, Veress Lajos tábornok üzent, hogy a németek "keresnek" engem. Hogy elkerülje a kellemetlenségeket, Veress tábornok, aki az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruhát adott nekem, s mint alhadnagyot Ukrajnába küldött a 9. Magyar Királyi Lovassággal, ahonnan csak karácsonykor tértem vissza."''
 
Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett. A háború vége felé közeledvén a szovjet (majd később a románok is) csapatok egyre beljebb nyomultak. Wass először Sopronba utazott, majd Németországba, Bleichbachba, később Hamburgba. Onnan 1951 szeptember 21-én az Egyesült Államokba utazott.
 
A román Néptörvényszék 1946 tavaszán Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bűnökért, gyilkosságért, fasizmusért, mely ítéletet öngyilkosságáig nem töröltek. A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA igazságügyi minisztériuma elutasította a kérelmet. Wass Albert többször is azt állította, hogy a román kommunista állam titkosrendőrsége, a Securitate merényletek sorozatával igyekezett őt megölni – erre azonban bizonyíték vagy alaposabb gyanú soha nem bizonyosodott be.
 
Az Egyesült Államokban töltött emigrációja során a [[Floridai-félsziget]] közepén elhelyezkedő [[Ocala Nemzeti Park]] területén lakott öngyilkosságáig. (Amerikai évei során állítása szerint a román titkosszolgálat emberei merényletet kíséreltek meg ellene, és csupán a véletlenen múlt, hogy a golyó célt tévesztett.) [[Astor]]-ban ([[Florida]]) halt meg 1998-ban. Kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a [[marosvécs]]i (valamikori ''Kemény'') kastély kertjében, [[Kemény János (író)|Kemény János]] mellett nyugszanak.
 
Habár magyar állampolgárként született, a politikai okokból megvont állampolgárságát (többszöri kérvényezése ellenére) haláláig sem kapta vissza.