„Ulcinj” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
A mai város a bizánci időkben épült. A város a '''Nemanjidák''', később a zetai (Crna Gora-i) Balsicok, majd a velenceiek és a törökök uralma után [[1878]]-ban került Montenegróhoz (Crna Gorához).
[[1571]]-től kezdve Ulcinj a törökök által idetelepített '''algíri kalózok''' jóvoltából az '''Adria''' legrettegettebb kalózfészke volt, a híres '''Ulus Ali''' vezérletével, aki 600 fős kalózcsapatával pusztította az Adria partjait. Zsákmánnyal, rabszolgákkal megrakott hajói ide futottak be, s az itteni rabszolgapiacon adták el a magukkal hurcolt rabszolgákat. A kalózközpont bevehetetlenségét az is bizonyítja, hogy még [[Velencei köztársaság|Velencének]] sem sikerült kifüstölnie innen őke, sőt a [[XVII. század]] végén ellenük indított hadjárat során a velenceiektől zsákmányolt hadipénztár aranyaiból építtette fel [[Mimar Szinán|Sinan pasa]] a róla elnevezett pasa dzsámit (Pasino) is.
A város keleti kevert népességű lakói teszik színessé, hangulatossá a város forgatagát. A lakosság ugyanis néprajzilag eléggé kevert; ''crnogorcok'', ''törökök'', ''albánok'' lakják, sőt sokáig kisebb néger kolónia is élt itt, akik nem rabszolgaként kerültek ide, hanem a hagyomány szerint még a [[XIX. század]]-ban '''Selim Surle''' ulcinji hajóskapitány telepítette le őket a városba.
| |||