Wikipédia

„Bölcs Náthán” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
átnéztem
9. sor:
| kiadás dátuma = 1779
}}
'''Bölcs Náthán''' ''[[német nyelv|németül]] Nathan der Weise)'' a címe és címszereplője [[Gotthold Ephraim Lessing]] ötfelvonásos drámai költeményének, amely [[1779]]-ben jelent meg és első ízben [[1783]]. [[április 14]]-én mutattak be [[Berlin]]ben. A mű központi témája a vallási tolerancia, amely legszembetűnőbben a harmadik felvonásban elhangzó [[parabola|parabolában]] mutatkozik meg. Ez a parabola már [[Giovanni Boccaccio]] ''[[Dekameron]]''-jában is megtalálható. A három megkülönböztethetetlen gyűrűről szóló történet legkorábbi ismert előfordulása [[1100]]-ra tehető, valószínűleg az [[ibériai félszigeten-félsziget]]en élő [[szefárdok|szefárd]] zsidóktól]] származik. [[Szerb Antal]] szerint „ez a drámai költemény a [[Felvilágosodás]] <!-- ne javítsd kisbetűre, Szerb Antal akarattal írta így --> szellemének, a vallási türelemnek, fajták közötti megértésnek, magasabb emberiességnek költői kifejezése.”<ref name="Szerb">{{cite book | title = A világirodalom története | id = ISBN 963-14-1484-1 | pages = 395 | last = Szerb | first = Antal | publisher = Magvető Könyvkiadó | location = Budapest }}</ref>
 
A ''Bölcs Náthán'' Lessing utolsó műve. A hátterében az a vita áll, amelyet Lessing a [[hamburg]]i vezető lelkésszel, [[Johann Melchior Goeze|Johann Melchior Goezével]] folytatott és amely odáig fajult, hogy a szerzőt részleges publikációs tilalom fenyegette. A vita következtében Lessing a [[deizmus]]sal kapcsolatos nézeteit ebben a drámában fejezte ki. A téma mindazonáltal már korábban, dokumentálhatóan legalább 1750 óta foglalkoztatta.
33. sor:
Szaladin pénzügyi gondjai miatt magához hívatja Náthánt. Közben próbára teszi Náthán bölcsességét és megkérdezi tőle, melyik az igaz vallás. Náthán a gyűrűkről szóló parabolával válaszol. Szaladin hamar rájön, hogy a történet a három [[egyistenhit|monoteista]] vallás egyenértékűségét fejezi ki. A történet hatása alatt megkéri Náthánt, hogy legyenek barátok. Öröme fokozódik, amikor Náthán kölcsönt ajánl neki, anélkül, hogy kérnie kellett volna.
 
A [[Német Lovagrend|templomos lovag]] beleszeret Rechába és feleségül szeretné venni. Amikor Náthán keresztény gazdasszonyától megtudja, hogy Recha keresztény szülők gyermeke és Náthán csak örökbe fogadta, a jeruzsálemi [[pátriárka|pátriárkához]] fordul, mivel Náthán elég tartózkodóan reagál a házasság gondolatára. A templomos lovag ugyan csak feltételesen adja elő történetét, de a pátriárka azonnal kerestetni kezdi a zsidót.
 
Az egyik szerzetes jegyzékéből végül kiderül, hogy a zsidó által felnevelt Recha és a keresztény templomos lovag testvérek, és mindketten Szaladin öccsének gyermekei. Így tehát mindkettőjüknek a muszlim Szaladin a nagybátyja, ami ismét csak a vallások rokonságát jelképezi.
 
==Forrás és hivatkozások==
* {{fordítás|de|Nathan der Weise|oldid=53712303|n=a|4=német}}
<references/>
 
==Külső hivatkozások==
* [http://www.zeno.org/Literatur/M/Lessing,+Gotthold+Ephraim/Dramen/Nathan+der+Weise A mű teljes szövege német nyelven] {{de}}
* [http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1251 Legeza Ilona ismertetője]
 
{{Portál|Németország|-}}
 
[[Kategória:Német irodalmi művek]]
 
[[en:Nathan the Wise]]
[[de:Nathan der Weise]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bölcs_Náthán”