KoraiA ősmagyar,régészeti egyházasleletek falutanúsága volt,szerint márkorai aegyházas [[honfoglalás]]tólfalu kezdvevolt. A község nevét valószínűleg- korábbi feltételezés szerint - [[Árpád-kor]]i templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú, ''derék'' épület lehetett (derék + egyház). MaradványaiA templom maradványai a [[19. század]] elején még láthatók voltak, az 1970-es évek elején sor került feltárására is. Az épület egyenes szentélyzáródású, a kor falusi templomainak méreteit mutatja, így mérete nem lehet a település nevének alapja. A település az [[1241]]-es [[tatárjárás]] után majd félszáz évvel később kezdett benépesülni. A [[16. század]] második felében háromszor pusztította a török ([[1552]], [[1566]], [[1596]]), aztán végleg megsemmisült.
[[1702]]-ben báró [[Schlick Lipót]] császári tábornok kapta birtokul a pusztát, tőle [[1722]]-ben gróf [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] vásárolta meg,. maiA formájatelepülés iseredeti aterületét Károlyi-uradalomjogvita falujábólzárásaként maradthárom megrészre osztották. A területKórógytól ugyanisészakra eső földeket Szenteshez csatolták, délnyugati részét Szegvár kapta meg, míg a [[Károlyimaradékon család]]a birtokaKárolyi-uradalom ésegyik egybenközpontját uradalmiszervezték központjameg. isA voltkastély, kastéllyalkastélykápolna és gazdasági épületekkel.épületek Aköré települt majorságbannépesség főként mezőgazdasági tevékenységekettevékenységet űztekfolytatott: gabonafélék termesztése és kertészet. Ezen kívül pedig volt egy gőzerőre épített szeszgyár, amelyet juhmosásra is használtak, ugyanis juhtenyésztéssel is foglalkoztak.
[[1874]]-ben eszmei községként alakult Derekegyház a szétszórt puszták és majorok egyesítésével. A [[20. század]] első felében határának felét – a téglagyárral együtt – a báró [[Weiss Manfréd]]-örökösök birtokolták, akik a művelhető terület jelentős részén – abban a korban rendkívül modern megoldásként – különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályosan kialakított csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig igen hasznosan dolgozott. 1945-ben a volt Weiss Manfréd-féle nagybirtok hajós öntözésre berendezett területén állami gazdaság jött létre. 1962-ben több más egység összevonásával megalakult a Derekegyházi Állami Gazdaság, mely átalakult és napjainkra a Pankotai Agrár Részvénytársaság vette át. Fő ágazata a gabonatermesztés és az állattenyésztés, valamint 9 [[hektár]]on hideg fóliás kertészetet működtetnek.
