A vegyület elméleti jelentőségét az adja, hogy a glicerinaldehid a relatív kanfigurációkonfiguráció egyik viszonyítási alapja. A relatív konfiguráció fogalma [[Emil Fischer]]től származik ([[1891]]), aki a szénhidrátok szerkezetét vizsgálta. Fischer korában az abszolút konfiguráció meghatározására még nem voltak megfelelő módszerek, de már kémiai úton meg lehetett határozni egy királis vegyület egy másikhoz viszonyított (relatív) konfigurációja. (Például a (+)-glicerinaldehid átalakítható úgy (-)-[[tejsav]]vá (balra forgató tejsavvá), hogy az átalakítsak az asszimetriacentrumot közvetlenül nem érintik). A (+)-glicerinaldehid (balra forgató glicerinaldehid) asszimertiás szénatomjának konfigurációját E. Fischer önkényesen rajzolta meg. Később kiderült, hogy az önkényesen megadott konfiguráció azonos a valóságossal. A balra forgató glicerinaldehidével azonos konfigurációjú vegyületek a D-, a balra forgatóéval azonos konfigurációjú vegyületek az L- betűjelet kapták.