A berendezést lábpedállal vagy nyomógomb állandó nyomvatartásával kell kezelni. 1550+50 méter út megtétele után a berendezés hangjelzést ad. Ilyenkor a pedált fel kell engedni és 150 (130 m (az új változat)változatban 130 m) út megtétele előtt újra le kell nyomni. Amennyiben a fenti műveleteket a megadott úthosszon nem végzi el a mozdonyvezető, akkor a berendezés kényszerfékezést kezdeményez. A nyomógombot, vagy pedált hamarabb is fel lehet engedni; ilyenkor 50m50 m út megtétele után, ha a pedált nem nyomják le megint, hangjelzést ad.
Ha a mozdony sebessége a sebességcsökkentő jelzés által megszabottnál nagyobb, akkor a hangjelzés sűrítetten: 150+50 méterenként fogszólal megszólalnimeg. A nyugtázást ekkor is 150 (130) m-en belül kell megtenni. A 160km160 km/h sebességű közlekedésre is alkalmas éberségi és vonatbefolyásoló berendezéssel szerelt mozdonyok ([[MÁV V63|V63]] 1xx sorozat, [[MÁV 1047]]-es mozdonyok) esetében a sűrített éberségi felhívás kezelése eltér az eddigiektől. Amennyiben a mozdony vezetőállásjelzőjénvezetőállás-jelzőjén csökkentett sebességre utaló jelzési kép jelenik meg (sebességcsökkentő jelzés mellett halad el, és például a max 120 km/h-ás üzemmód aktív), akkor az előbbieknek megfelelően kezelhető a sűrített éberségi felhívás. Ha a mozdony vonatbefolyásoló berendezése emelt sebességű üzemben működik, akkor csak egyszer törölhető az éberségi felhívás, a második felhíváskor fékezni kell és a vonat fővezeték nyomásánakfővezetéknyomásának 3,6 bar alatt kell lennie, ellenkező esetben a berendezés kényszerfékezést kezdeményez. Emelt sebességű üzemmódba a mozdony EÉVB berendezése 124km124 km/h felett kapcsol át, és egészen addig ebben az üzemmódban működik, amíg a sebesség 80km80 km/h alá nem csökken. Ha a berendezés nem max 120 km/h-ás és nem emelt sebességű üzemállapotban van, akkor legfeljebb 2 xkétszer kezelhető el a felhívás a kényszerfékezés megindulása előtt vagy a fékezés megkezdése előtt. A fenti szigorítások a biztonságos közlekedéshez szükségesek, de sajnos az induktív jeltovábbítás sokszor zavarokkal terhelt, és például váltókörzetekben előfordulhat, hogy a mozdony "hamis jeleket" - vagyis a jelzők által mutatottól eltérő sebességcsökkentő jelet - vesz, amitől a biztonsági berendezés vészfékezést kezdeményezhet. Máskor meg a emelt sebességű vonatok előtt késve kezelt jelzők okoznak problémát. A sebességcsökkentő jelzések megjelenésekor az éberségi jelzőkürt hangjelzést ad.
