„A forint árfolyamsávja” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Utóélete: a szabad lebegés időszaka
27. sor:
Az időpont ugyanakkor kedvező volt abból a szempontból, hogy a forint ebben az időszakban gyenge volt, azaz olyan távolságra kereskedett a sáv erős szélétől (az euró ellen 265 körül), hogy ez megnyugtató lehetett a kormány számára: akkor sem erősödik a sáv szélén túl, ha a sávot magát eltörlik. A piacokon üdvözölték a régóta várt és a legtöbb pénzügyi piaci közgazdász által ésszerűnek tartott lépést, az időpont ugyanakkor kedvezőtlennek bizonyult abból a szempontból, hogy zavart okozott az MNB kamatszigorító ciklusának kommunikációja közül. A sáveltörlést szentesítő MNB-üléstől ugyanis előzetesen a piaci szereplők döntő része azt várta, hogy az infláció elleni küzdelem hitelességét emelendő a bank emeli kamatait. Amikor csak a sáveltörlést jelentették be, a kamatemelés azonban elmaradt, ezt sokan úgy értelmezték: az MNB kompromisszumot kötött és a sáv eltörléséért cserébe vállalja, hogy nem emel kamatot, pedig az inflációs nyomás emelkedése ekkor már világos volt.
 
====Utóélete: a szabad lebegés====
Ezt az értelmezést nem igazolták a későbbi események. A forint először csaknem négy hónappal később, [[2008]]. [[június 20.|június 20-án]] törte át a régi sáv erős szélét, miután a Magyar Nemzeti Bank az erős inflációs nyomás ellen harcolva háromszor egymás után emelte [[Jegybanki alapkamat|alapkamat]]át és a piacok újabb kamatemeléseket vártak. A következő emelésre azonban csak októberben került sor, amikor a [[világgazdasági válság]] hullámai csaknem összecsaptak a sérülékeny magyar gazdaság felett és a forint zuhant. Miután a kamatemelés és az [[IMF]]/Európai Unió által Magyarországnak juttatott 25,1 milliárd dolláros hitelkerete stabilizálta a magyar piacokat, az infláció csökkenése kamatvágási sorozatra adott alkalmat az MNB-nek. Ez akkor sem szakadt meg, amikor [[2009]]. januárjában a forint újra gyengülésnek indult, első ízben adva komoly nyomatékot annak a jegybanki állításnak, hogy az árfolyamsáv felszámolása valóban megszüntette az árfolyamcélokat és a forint árfolyamát a piac alakíthatja.