„Pont Neuf” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Pont Neuf vu du pont Saint-Michel-20050628.jpg|right|thumb|250px|A Pont Neuf híd]]
A '''Pont Neuf''' (a franciák ''Új HídnakHíd''nak is nevezik) a legöregebb híd, amely a [[Szajna]] folyón keresztül megy Párizsban[[Párizs]]ban. A híd két különálló részből áll, egy sziget választja el a két város közt, Île de la Cité és Párizs közt.

[[1550]]-ben [[II. Henrik francia király|II. Henriket]] megkérték, hogy építsen egy hidat itt, mert a létező Pont Notre-Dame-ot túlterhelték, de a költség akkor túl sok volt.

[[III. Henrik francia király|III. Henrik]] [[1577]]-ben felismerte, hogy a rendelkezésre álló Szajna-hidak nem képesek hatékonyan ellátni a Cité-sziget és a parti városrészek közti közlekedést, ezért elrendelte, hogy a sziget nyugati csücskén vezessen át egy az északi és déli városrészt a Citével összekötő kőhíd.

Baptiste Androuet du Cerceau, Pierre des Illes és Thibault Métezeau már [[1578]]-ban elkészítették tervüket, amely a vallásháborúk miatt csak [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] uralkodása alatt, [[1607]]-ben válhatott valóra. Nem alkalmazták koruk itáliai hídépítészetének klasszicizáló újításait, s az Új híd már felépültekor is konzervatívnak hatott a középkort idéző formavilágával és ornamentikájával. Az erőteljes támpillérekkel tagolt masszív kőhíd tizenkét félköríves ívezettel rendelkezik, a legszélesebb hídnyílás eléri a 19,4 métert. A pilléreket toronyszerű tagozatok emelik ki a homlokívek síkjából, s mindkét oldalon szakállas férfifejek groteszk szobrai sorakoznak a híd teljes hosszában.

IV. Henrik parancsára az Új híd lett az első olyan párizsi híd, amelyre a középkor szokásaival ellentétben nem épülhettek sem lakóházak, sem üzletek. Az Új híd ma is eredeti formájában látható, az eltelt évszázadok egyetlen változtatása a korábban púpos hátú híd pályatestének vízszintessé tétele volt. Mint az ideje legtöbb hídja The Pont Neufot római precedenseket követően építik sok rövid őshíd sorozat. Ez akéntvoltaként volt a Párizsban levő első kőhíd, hogy ne támogasson házakat egy főútvonalon felül, és járdákkal volt testhezálló szintén, miközben megvédett gyalogosokat a sártól és lovaktól; a gyalogosok szintén félreállhatnának a bástyáiba, hogy engedjék meg egy terjedelmes kocsinak, hogy átmenjen. Az elhatározást, hogy ne tartalmazzanak házakat a hídon, közvetlenül IV. Henriknek mondták el, aki eldöntötte a földeken levő beleértésük ellen, hogy a házak akadályozni fogják a Louvre egy tiszta nézetét, amit az uralkodása alatt alaposan kiterjesztett, vezethetik vissza.<ref>[[Cité-sziget|Wikipédia - Cité-sziget]]</ref>