„Dürnsteini csata” változatai közötti eltérés

{{csata

|név=Dürrensteini csata

{{Háború a 3. koalíció ellen}}

A '''dürrensteini csata''' ( ismert még ''Dürenstein'' vagy ''Dürnstein'' néven is) a [[napóleoni háborúk]] egyik ütközete volt a harmadik koalíció csatározásai idején. A csatát három héttel az [[ulmi csata]] után és három héttel az [[austerlitzi csata]] előtt vívták Dürrensteinnél, (ma: Dürnstein) [[Ausztria|Ausztriában]], a [[Duna]] mellett,annak a várnak a közelében, ahol sok száz évvel azelőtt [[Oroszlánszívű Richárd]] raboskodott.

==Előzmények==

Napóleon francia hadainak nagyobb része a Duna déli partján menetelt [[Bécs]] felé, követve a hátráló szövetséges osztrák és orosz erőket. A francia császár a Duna északi partjára küldte a VIII. hadseregét, hogy elvágja egymástól az orosz és osztrák seregeket. A [[Adolphe Édouard Casimir Joseph Mortier|Édouard Mortier]] marsall vezette VIII. francia hadsereg három gyalogos és egy lovas hadosztályból állt. A franciák [[1805]]. november elején [[Linz]]nél és [[Passau]]nál átkeltek a Dunán és gyalogmenetben siettek keleti irányba, lezárva a folyót, közben a lovasság észak felé felderítő mozgásokat hajtott végre.[[Honoré Théodore Maxime Gazan de la Peyrière|Gazan]] francia tábornok hadosztálya (kb. 6000 fő) vezette az oszlopot, követte őket [[Pierre-Antoine, comte Dupont de l'Étang|Dupont]] vezette hadosztály (kb. 4000 fő) kb. egy nappal lemaradva tőlük és [[Dumonceau]] hadosztálya szintén hasonló haderővel hátvédként. A sereget a folyón egy [[naszád]]okból álló [[flotta]] is támogatta, biztosítva ezzel a kapcsolatot a folyón.