„Szerb ábécé” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például |
|||
16. sor:
==A cirill és a latin írás viszonya==
A szerb helyesírást a magyar MTA szerepét betöltő ''[[Matica Srpska|Szerb Matica]] (Matica srpska)'' szabályozza, melynek hatályos helyesírási szabályzata az 1993-as ''Pravopis srpskoga jezika.'' A kötet kimondja: „nyelvünk standard írásai: a cirill és a latin”.<ref>„ćirilica i latinica predstavljaju standardna pisma našeg jezika” – 17. oldal.</ref> A szabályzat a szerb kétábécés mivoltára „kétábécés gyakorlat”-ként hivatkozik.<ref>dvoazbučna praksa</ref> Az említett „akadémiai” szabályzat iskolai kiadása így fogalmaz: „Az elsőrendű és alapvető írás a cirill. […] Az újabb kori művelődéstörténeti fejlődés és a korszerű kulturális és tudományos igények odahatottak, hogy a latin is a szerb nyelv standard írásának tekinthető.”<ref>„Ćirilica je prvo i osnovno srpsko pismo. […] Najnoviji kulturnoistorijski razvoj i savremene potrebe kulture i nauke učinili su da se i latinica može smatrati standardnim pismom srpskog jezika.”</ref> Dr. Milorad Dedić helyesírási kézikönyve ''(Pravopis srpskog jezika)'' ezt írja: „A szerb nyelv két írást használ: a cirillt és a latint.”<ref>„U srpskom jeziku u upotrebi su dva pisma: ćirilica i latinica.”</ref>
Létezik továbbá az 1991-es szerb nyelvtörvény,<ref>Zakon o službenoj upotrebi jezika i pisama: Törvény a nyelvek és írások hivatalos használatáról</ref> amelynek első szakasza leszögezi: „A Szerb Köztársaságban a cirill írás van hivatalos használatban, a latin írás pedig a jelen törvényben megállapított módon.” <ref>„U Republici Srbiji u službenoj je upotrebi ćiriličko pismo, a latinično pismo na način utvrđen ovim zakonom.”</ref> Amint az elkövetkező részletezésből kiderül, a törvény hatálya a (központi) állami, tartományi, helyi önkormányzati szervek (hatóságok) és közhatalmi jogosítványokat gyakorló közintézmények, vállalatok és egyéb szervezetek nyelvi megnyilatkozásaira terjed ki – nem esik szó tehát a sajtóról, szak- vagy szépirodalomról. Ugyanennek a dokumentumnak a következő fejezete az alábbi címet viseli: „II. A latin betűs írás hivatalos használata”<ref>II. Službena upotreba latiničkog pisma</ref> (tehát a latin írás is a hivatalos nyelvhasználat részét képezi). Ez többek között a horvátok és a bosnyákok miatt került be a törvénybe, akiknek a közhatalmat gyakorló hatóságok, szervezetek kérésre kötelesek latin betűkkel írott határozatokat, bizonyítványokat stb. kézbesíteni.
| |||