„I. Mihály orosz cár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
58. sor:
A cár uralkodásának első hat évében tizennégy kormányszéket hozott létre. Ezeknek elsődleges feladata az elpusztult városok újjáépítése és a rend fenntartása volt. A rendszer célja a központi kormányzás bevezetése lett volna, azonban ez Oroszország méretei miatt nem valósulhatott meg. A kormányszékek így idővel elvesztették jelentőségüket, és a legtöbbjük pár éven belül meg is szűnt. A cár egyre inkább a katonai kormányzókra támaszkodott, mivel nekik jogukban állt egyszersmind bírói, pénzügyi és közigazgatási feladatokat is ellátni.
 
Mihály trónra lépésekor az államnak jóformán nem volt semmi pénze, így kölcsönt kellett kérni a gazdag Sztroganov családtól. A kölcsönből fedezték a hadsereg élelemellátását és zsoldját. [[1619]]-ben belekezdtek egy népszámlálásba, melynek célja az volt, hogy megmutassa, az ország mennyi adóra számíthat. A munkát azonban akadályozta, hogy a parasztok délre szökdöstek, így próbálva megművelhetőbb földhezföldhőz jutni.
 
Hogy a gazdaság talpra álljon, a fellendülőben lévő kürkereskedelemkülkereskedelem adómentességet kapott, és a kormány kereskedelmi társaságok külföldi útjait tette lehetővé különböző kedvezményekkel. Új cégek születtek, melyek közül az egyik legjelentősebb a németalföldi Andreas Vinius fémbányája. Filaret közben nagy hévvel harcolt a nyugati szokások felvétele ellen; [[1634]]-ben, alig egy évvel a pártiárka halála után például betiltották a dohány értékesítését.
 
Mivel mind a cár, mind Filaret tisztában volt a gyelunói fegyverszünet korlátozott ideig tartó érvényességével, hozzáfogtak a hadsereg megerősítéséhez. Új ezredeket állítottak fel, külföldi zsoldosokat alkalmazva. A hadsereg fenntartása azonban nagyon sokba került, így a lengyelekkel való végleges békekötés után leszerelték őket.