„Szerkesztő:Ptolmees/piszkozat” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ptolmees (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Ptolmees (vitalap | szerkesztései)
Eltávolította a lap teljes tartalmát
 
1. sor:
{{Életrajz2 infobox
| név=James Herriot
| kép=Herriot Museum.jpg
| képméret=200px
| megjegyzés=A [[Thirsk]]i rendelő bejárata, amely ma múzeum
| születési_név=''James Alfred Wight''
| születés_dátuma=[[1916]] [[október 3]]
| születés_helye=[[Sunderlad]],[[Anglia]]
| halál dátuma=[[1995]] [[február 23]]
| halál helye=[[Thirlby]],[[Yorkshire]]
| nemzetiség=angol
| szakma=állatorvos, író
}}
 
'''James Herriot''', az eredeti nevén '''James Alfred Wight '''([[1916]] [[október 3]] - [[1995]] [[február 23]]) brit állatorvos, író. Neve az önéletrajzi vonatkozásokat tartalmazó történetei nyomán ismert. Legismertebb műve az All Creatures Great and Small (Állatorvosi pályám kezdetén) ,melyből tévéfilm is készült.
 
 
==Életrajz==
James Alfred Wight [[1916]] [[október 3]]-án született az angliai [[Sunderland]]ban.Szülei James
(1890-1960) és Hannah (1890-1980) Wight. Apja galvanizáló munkás és egy helyi moziban zongorista, anyja énekesnő, valamint varrónő.Szülei három hetes korában [[Glasgow]]ba költöznek vele.Itt először a Yoker elemi iskolában , majd a Hillhead középiskolában végezte tanulmányait.
23 évesen, [[1939]] -ben végzett a Glasgow Weternary College-ben , mint állatorvos.Rövid [[Sunderland]]i
gyakorlat után [[1940]] -ben a [[Yorkshire]]-i [[Thirsk]] ( a könyveiben Darrowby) városába utazott, ahol [[Donald Sinclair]] (a könyveiben Siegfried Farnon) alkalmazásában munkát vállalt, mint segédorvos. Itt találkozott [[Brian Sinclair]]ral (a könyveiben Tristan Farnon) is, akivel életre szóló barátságot kötöttek. Hamar megkedvelte a vidéki "lódoktor" kihívásokkal teli hivatását, és hálát adott a sorsnak, hogy ilyen gyönyörű környezetben dolgozhat.
[[1941]]-ben megismerkedik [[Joan Catherine Anderson Danbury]]-vel (a könyveiben Helen Alderson), akivel még ezen év [[november 5]]-én összeházasodnak a [[thirsk]]i ST Marys templomban.Házasságukból két gyermek született, [[1943]] [[február 13]]-án James Alexander, akiből később szintén állatorvos lett, majd [[1947]] [[május 9]]-én Rosemary, aki apja unszolására az állatorvosi pálya helyett az orvosi hivatást választja (a könyveiben Jim és Rosie).
[[1942]]-ben bevonul a [[Royal Air Force]] kötelékébe, ahol pilótakiképzést kap, de egy régebbi betegsége kiújul, ezért 12 hónap katonaság után leszerelik.Leszerelése után visszaköltöznek a Thirsk Kirkgate 23-ban lévő, rendelőként is üzemelő házba (a könyveiben Skeldale House), mely most "The World of James Herriot" néven az életét és munkássságát bemutató múzeumként üzemel.Ebben a házban élnek egészen [[1953]]-ig. [[1949]]-ben Donald Sinclair társává lép elő.
 
1965-ben írja meg első könyvét The Art and Science (Művészet es tudomány) címmel J A Walsh néven, de ezt még nem adják ki.Felesége többszöri unszolására [[1966]]-ban kezdi el írni állatorvosi témájú könyveit.[[1970]]-ben jelenik meg az első könyve If Only They Could Talk címmel.Több könyvét kiadják az [[Egyesült Királyság]]ban, majd az [[Amerikai Egyesül Államokban]] is.
[[1975]]-ben All Creatures Great and Small filmet készítenek történeteiből [[Simon Ward]] és [[Anthony Hopkins]] főszereplésével.Ugyanez év folyamán tiszteletbeli tagjává fogadja a Brit Állatorvos Szövetség és az Amerikai Állat- egészségügyi Szövetség.
[[1977]]-ben a Thirstől néhány kilométerre lévő [[Thirlby]]- be költöznek, ahol 23 évig laknak.[[1978]] januárjában elindul a All Creatures Great and Small címét viselő tévésorozat, amely azonnal népszerű lesz.Tizenkét év alatt 90 epizódot forgatnak le belőle.
 
[[1979]]-ben a királynőtől megkapja a [[Brit Birodalom Érdemrendje]] ([[OBE]]) kitüntetést, valamint [[Edinburgh]]-i Heriot Watts University díszdoktorrá avatja.[[1980]]-ban felhagy a teljes munkaidejű praktizálással.[[1982]]-ben a [[Brit Királyi Állatorvosi Társaság]] tagjai közé fogadja.[[1984]]-ben megkapja a British Tourist Authory dijat, majd a [[Liverpool]]i Állatorvosi Tudományegyetem díszdoktorrá avatja.Az [[Amerikai Egyesül Államok]]beli Humane Society egy James Herriot nevével fémjelzett díjat hoz létre.[[1991]]-ben prosztatarákot diagnosztizálnak nála, a thirski Lambert Memorial Hospitalban kezelik.[[1992]]-ben megjelenik utolsó könyve az Every Living Thing.
 
[[1995]] [[február 23]]-án otthonában 78 évesen elhalálozik.Másnap a fia, Jim Wight rész vesz a Glasgowi Állatorvosi Iskola James Herriot Könyvtárának megnyitóján.Tiszteletére gyászmisét tartanak a York Minster katedrálisban, melyen több mint kétezer ember vett részt.
 
 
==Írói munkássága==
 
Felesége unszolására kezdett írni.1970-ben jelent meg az első könyve,mely az If Only They Could Talk címet viseli.Ezt követi még nyolc kötet 1992-ig, valamint utána két "kivonat".Írói sikerei ellenére nem fordított hátat az állatorvoslásnak, azzal csak halála előtt néhány évvel hagyott fel.Írói álnevét [[Jim Herriottól]], a [[Birmingham City F.C.]] kapusától kölcsönözte.
 
A könyvei nem fedik a regény klasszikus értelmezését,cselekménye nem egy szálat követve fut végig, hanem olykor összetartozó, olykor szétváló rövid történetek elbeszélésével teszi érdekessé a mondanivalóját.Az olvasó megmosolyogtató, olykor szomorú, néha pedig megható történeteken keresztül ismeri meg a modern orvoslás előtti idők állatorvosának munkáját, a városi emberek, de elsősorban a keményen a megélhetésért küzdő yorkshire-i farmerek életét.Könyvei keresztülvezetik a mai embereket azon az időszakon, amikor az igavonó lovat felváltotta a traktor,valamint az állatorvos házilag kevert szereit hátrahagyva fordulhatott az antibiotikumok és egyéb "csodaszerek" felé.Írásaiból sugárzik az emberek és az állatok szeretete.
Orvosi kifejezéseket is használva, mégis közérthetően írja le egy kezdő, majd gyakorló állatorvos első botladozásait, sikereit és kudarcait,leírja viszontagságait a hadseregnél,betekintést enged a magánéletébe, valamint megtudhatjuk törökországi és a Szovjetunióbeli utazásának részleteit.
 
Herriot élve az alkotói szabadsággal megváltoztatott neveket, pl. állatorvostársai és a felesége nevét,helyszínt, pl. Darrowbynek nevezi Thirsket,valamint történéseket is, pl. házasságkötése idejére datálja azt, amikor Sinclair társa lett, holott ez csak 1949-be következett be.
A világsikert az Amerikai Egyesült Államokban kiadott All Creatures Great and Small hozta meg számára, melyben két regényét (If Only They Could Talk és It Shouldn't Happet to a Vet)vonták össze egy könyvvé.Írásait több nyelvre is lefordították, és több mint 70 millió példányban keltek el világszerte.Sokáig [[bestseller]] íróként tartották számon.Neve manapság is turisták tömegét vonzza Thirskbe.
 
==Bibliográfia==
===Eredetileg kiadott könyvei===
*If Only They Could Talk ([[1970]])
*It Shouldn't Happento a Vet ([[1972]])
*Let Sleeping Vets Lie ([[1973]])
*Vet in Harness ([[1974]])
*Vets Might Fly ([[1976]])
*Vet in a Spin ([[1977]])
*James Herriot's Yorkshire ([[1979]])
*The Lord God Made Them ([[1981]])
*Every Living Thing ([[1992]])
*James Herriot's Cat stories ([[1994]])
*James Herriot's Favourite Dog Stories ([[1995]])
 
===Az Amerikai Egyesült Államokban kiadott könyvei===
*All Creatures Great and Small ([[1972]])(If Only They Could Talk és It Shouldn't Happen to a Vet)
*All Things Bright and Beautiful ([[1974]])(Let Sleeping Vet Lie és Vet in Harness)
*All Things Wise and Wonderful ([[1977]]) (Vets Might Fly és Vet in Harness)
 
===Magyarul megjelent írásai===
*Állatorvosi pályám kezdetén... (Más kiadásban: Apraja nagyja megbabonázott)(All Creatures Great and Small)
*Az állatorvos is nős ember (Let Sleeping Vets Lie és Vet in Harness)
*A repülő állatorvos (Vets Might Fly és Vet in a Spin)
*Ő is isten állatkája (The Lord God Made Them All)
*Egy állatorvos újabb feljegyzései (Más kiadásban: Minden élő az ég alatt)(Every Living Thing)
*Kutyák a rendelőmben I. és II. (James Herriot's Dog Stories)
 
===Filmek===
*All Creatures Great and Small (1974)(Nálunk Az élet dícsérete címmel ment)
*All Creatures Great and Small, a sorozat (1978-1990)
 
==Irodalom==
*Graham Lord: James Herriot:The Life of a Country Vet (1997)
*Jim Wight: The real James Herriot:A memoir of my father (2000)
 
==Források==
http://en.wikipedia.org/wiki/James_Herriot
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.worldofjamesherriot.org/ James Herriot hivatalos honlapja]
*[http://www.kruegerbooks.com/books/sig/herriot-james.html/ James Herriot aláírása]