|
==Életrajza pontokban==
* [[1856]]. március 20-án született [[Philadelphia|Philadelphiában]] a jómódú [[Kvékerek|Kvéker]] kereskedő családba. Szülei a [[művészet]]et és [[filozófia|filozófiát]] támogató Franklin Taylor és Emily Winslow volt. Testvéreivel kiváltságos magániskolákban tanult saját oktatókkal. Családja a város elsőrangú beruházási bankárjának, Edmand W. Clark családjával volt közeli kapcsolatban. Fred legjobb barátja Clarence M. Clark volt, akivel [[1881]]-ben a Tenisz Társaság bajnokai lettek, majd később sogorokká, és egymás tanácsadóikká váltak.
* Családja a város elsőrangú beruházási bankárjának, Edmand W. Clark családjával volt közeli kapcsolatban. Fred legjobb barátja Clarence M. Clark volt, akivel 1881-ben a Tenisz Társaság bajnokai lettek, majd később sogorokká, és egymás tanácsadóikká váltak.
* 1872-1874 között a Philly's Exeter Akadémián tanult, ahol műszaki területen igéretes tehetséget mutatott. Apja kérésének eleget téve mérnöki pálya helyett Harvardra iratkozott be, de látászavarai miatt visszatért Philadelphiába. Ezután gépmunkási tanoncként helyezkedett el, ami későbbi életpályájához nagy segítségnek bizonyult. Később, látászavarát szakmai fejlődése fordítóponjának tekintette. Egy különleges szemüveg kissé javította látását.
* Apja kérésének eleget téve mérnöki pálya helyett Harvardra iratkozott be, de látászavarai miatt visszatért Philadelphiába.
1879-ben továbbtanult a Stephens Műszaki Főiskolán részidős tanulóként (közben dolgozott). 4 évvel később kiváló eredménnyel kapta meg gépészmérnöki diplomáját. A gépmunkási tapasztalatait és mérnöki tanulmányait kamatoztatva dolgozta fel magát a vállalati ranglétrán, miközben kifejlődött az a véleménye, hogy a korabeli termelésirányítók képzetlen amatőrizmusa a vállalat kárára van. 1884-ben a Midville Acél Vállalat felső vezetésébe került, ahol vezetési elméleteit gyakorlatba is átültethette. 2 évvel később 1886-ban a vállalat tulajdonossá válásának reménye szertefoszlott, mikor Edward Clark eladta a vállalatot Charles Harrah-nak, és az ő fia vette át annak vezetését.
* 1875-ben gépmunkási tanoncként helyezkedett el, ami későbbi életpályájához nagy segítségnek bizonyult.
* Később, látászavarát szakmai fejlődése fordítóponjának tekintette. Egy különleges szemüveg kissé javította látását.
* 1890-ben Clark tanácsára korábban a Nyugat-Virginia szénbányákba fektetett pénzéből meggazdagodott és a gépműhelyi tapasztalatait felhasználva tulajdonos helyett menedzsment teoretikussá vált . Mikor John Pereant Morgan felkérte papírgyárjának vezetésére, „igen” választ adott. A következő három évben mindent megpróbált a vállalat működésének javítására, de a környezeti feltételek sajátossága miatt csak korlátozott eredményeket érhetett el. ▼* 1879-ben továbbtanult a Stephens Műszaki Főiskolán részidős tanulóként (közben dolgozott).
* 1883-ban kiváló eredménnyel kapta meg gépészmérnöki diplomáját.
1898-ban a Bethlehem Vasgyárban (később Bethlehem Acél Vállalat) helyezkedett el, ahol első feladata a „békebér-rendszer” elfogadtatása volt, amiben meglehetősen sikeressé vált, és a vállalaton belül nagy hatalomra tett szert. Új hatalmával és osztálya bővítésével a Bethlehem Acél Vállalatot a leleményes, találékony munka kiállításává varázsolta. Szerencsétlenségére, a vállalat 1901-ben gazdát cserélt, és ennek következtében hatalmát, sőt, állását is elvesztette. A tizenegy évvel korábbi gazdagsága lehetővé tette független életét és így nyugalmazott életét könyvírásra áldozta.
* A gépmunkási tapasztalatait és mérnöki tanulmányait kamatoztatva dolgozta fel magát a vállalati ranglétrán, miközben kifejlődött az a véleménye, hogy a korabeli termelésirányítók képzetlen amatőrizmusa a vállalat kárára van.
* 1884-ben a Midville Acél Vállalat felső vezetésébe került, ahol vezetési elméleteit gyakorlatba is átültethette.
*Egészsége 1910-ben megromlott. 1911-ben adta ki két hírnevessé vált könyvét : [http://www.gutenberg.org/dirs/etext04/shpmg10.txt „Az üzemirányítás”]-t és a [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm „A tudományos irányítás alapelvei”]-t . Könyvei sikere nyomán élete végéig előadásokat tartott. [[1915]]. március 21-én egy előadására való utazása közben tüdőgyuladásban meghalt. ▼* 1886-ban a vállalat tulajdonossá válásának reménye szertefoszlott, mikor Edward Clark eladta a vállalatot Charles Harrah-nak, és az ő fia vette át annak vezetését.
▲* 1890-ben Clark tanácsára korábban a Nyugat-Virginia szénbányákba fektetett pénzéből meggazdagodott és a gépműhelyi tapasztalatait felhasználva tulajdonos helyett menedzsment teoretikussá vált.
* Mikor John Pereant Morgan felkérte papírgyárjának vezetésére, „igen” választ adott.
* A következő három évben mindent megpróbált a vállalat működésének javítására, de a környezeti feltételek sajátossága miatt csak korlátozott eredményeket érhetett el.
* 1898-ban a Bethlehem Vasgyárban (később Bethlehem Acél Vállalat) helyezkedett el, ahol első feladata a „békebér-rendszer” elfogadtatása volt, amiben meglehetősen sikeressé vált, és a vállalaton belül nagy hatalomra tett szert.
* Új hatalmával és osztálya bővítésével a Bethlehem Acél Vállalatot a leleményes, találékony munka kiállításává varázsolta.
* Szerencsétlenségére, a vállalat 1901-ben gazdát cserélt, és ennek következtében hatalmát, sőt, állását is elvesztette.
* A tizenegy évvel korábbi gazdagsága lehetővé tette független életét és így nyugalmazott életét könyvírásra áldozta.
* Egészsége 1910-ben megromlott.
▲* 1911-ben adta ki két hírnevessé vált könyvét : [http://www.gutenberg.org/dirs/etext04/shpmg10.txt „Az üzemirányítás”]-t és a [http://melbecon.unimelb.edu.au/het/taylor/sciman.htm „A tudományos irányítás alapelvei”]-t.
* Könyvei sikere nyomán élete végéig előadásokat tartott.
* [[1915]]. március 21-én egy előadására való utazása közben tüdőgyuladásban meghalt.
==Taylorizmus==
| 