„Gatcsina” változatai közötti eltérés

[[1853]]-ban kiépült a vasút, [[1910]]-ben katonai repülőtér létesült, és itt alakult meg az ország első pilótaképző iskolája. A [[II. világháború]] idején a várost megszállták a német csapatok, a palota kincseinek, műtárgyainak többsége eltünteltűnt, épületei kiégtek; a háború után egy részüket a hadsereg használta. A palota elsőként helyreállított néhány termét mint múzeumot csak [[1985]]-ben nyitották meg a közönség előtt, de a teljes helyreállítás még a 21. század első éveiben sem fejeződött be.

A tóparti alacsony dombon emelkedő gatcsinai palota [[Antonio Rinaldi]] tervei alapján épült [[1766]]-[[1781]] között, ekkor alakították ki a körülötte elterülő parkot is. Orlov gróf (később herceg) halála után az új tulajdonos, I. Pál 1796-ban a palotát [[Vincenzo Brenna]] tervei szerint átépíttette. Az épületegyüttes zárt, erődre emlékeztető formája ekkor alakult ki; vizes árkot és több felvonóhídatfelvonóhidat is létesítettek, ezeket később megszüntették. Ismeretes, hogy rezidenciájában a leendő cár harci gyakorlatokat, hadijátékokat, egész kis ütközeteket rendeztetett, sőt a tavon kisebb flottát is tartott, ezt szolgálta az erre a célra épített ''Admiralitás'' épülete. A [[19. század]] közepén újabb jelentős átépítés során nyerte el a palota mai formáját.