„LaFleur (Lost)” változatai közötti eltérés

James kisétál Juliethez, aki a tengeralattjáró melletti mólón üldögél. Ismerteti vele Goodspeed döntését, és reményét fejezi ki, hogy addigra Locke-ék is visszatérnek. Burke emlékezteti a férfit, John azért ment el, hogy megmentse őket. Ez pedig sikerült, mivel már nincs több időutazás, se orrvérzés. Éppen ezért ő el fogja hagyni a Szigetet. Ford felhívja rá a figyelmét, hogy odakint még csak 1974 van, még nem létezik semmi, amiért vissza kellene menniük. Ám ez a nőt nem érdekli. Sawyer utolsó lehetőségként meg felhozza, hogy akkor egyedül maradna, mivel se Daniellel, se Miles-szal, se Jinnel nem tud jókat beszélgetni, és ők nem is állnak ki mellette, nem úgy, mint Juliet. A férfi megkéri a doktornőt, hogy két hétig maradjon még. Ebbe Burke végül bele is egyezik.

 

 

Sawyer egy könyvet olvas, mikor Goodspeed ébredezni kezd. Közli vele, hogy van egy jó és egy rossz híre is. A jó az, hogy apa lett, a rossz pedig az, hogy lemaradt a fia születéséről. Horace teljesen maga alatt van, hogy kihagyta a nagy pillanatot. James kérdésére elmondja, miért is vesztek össze Amy-vel: ki akart venni egy zoknit a nő szekrényéből, mivel az övéi koszosak voltak. Ekkor látta meg, hogy a fiók alján ott hever Paul nyaklánca. Megkérdezi Jimet, hogy szerinte három év elég idő-e ahhoz, hogy elfelejtsen valakit? Ford elmesél neki egy történetet: régen nagyon odavolt egy nőért, akinél meg is volt az esélye, de nem használta ki. Jó ideig csak azon gondolkodott, hogy valaha el tudja-e majd felejteni. Most már alig emlékszik rá. Éppen ezért szerinte három év bőven elég a felejtéshez.