„Hangáj-hegység” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
barthel
bővítás Barthel könyve alapján
1. sor:
{{coor title dm|47|30|N|100|00|E|region:MN_type:mountain_source:GNS-enwiki}}
 
A '''Hangáj-hegység''' ([[mongol nyelv|mongolul]]: Хангайн нуруу, Hangajn nurú) egy magashegység Nyugat- és Közép-[[Mongólia|Mongóliában]]. A főként [[gránit]]ból és kristályos kőzetekből álló Hangáj-hegység a Mongol-fennsíkból emelkedik ki, több helyen is elérve a 3000 méteres magasságot. Legmagasabb csúcsa a 4021 méter magas [[Otgontenger Úl]].
 
==Elhelyezkedés==
A főként [[gránit]]ból és kristályos kőzetekből<ref>{{cite book|last=Barthel|first=Hellmuth|title=Land zwischen Taiga und Wüste|year=1971|pages=10}}</ref> álló Hangáj-hegység a mongol fennsíkból emelkedik ki, több helyen is elérve a 3000 méteres magasságot. Legmagasabb csúcsa a 4021 méter magas [[Otgontenger Úl]]. A hegységet déli, délkeleti irányból a [[Mongol Altáj]] határolja, keleten az [[Orhon]] folyó, északon az [[Delgermörön]] és [[Szelenge]] folyók völgye húzódik. A hegységtől délre fekszik a [[Góbi-sivatag]].
A hegységet déli, délkeleti irányból a [[Mongol-Altáj]] határolja, nyugaton a Nagy Tavak medencéje (Ih Núrúdín Hotgor), kelet felől a hegységben eredő [[Orhon]] folyó és a Halha-síkság határolja, északon az [[Delgermörön]] és [[Szelenge]] folyók völgye húzódik. A hegységtől délre fekszik a [[Góbi-sivatag]].
 
A hegységben több jelentős folyó is ered: északon az [[Ider-gol|Ider]] és a [[Csulút]], keleten az Orhon, délen a [[Dzavhan]]. A déli oldal legtöbb folyója a Góbi-sivatag területén sóstavakban végződik.
 
==Domborzat==
A főgerinc a keleti 2600 méteres magasságtól nyugat felé 3400 méterig emelkedik és nagy kiterjedésű, elnyúló magas területet képez a [[pleisztocén]] platógleccseresedés tanújeleivel. A főgerinc fölé csak magában álló magas tömbök emelkednek, ahol már hóhatár alatti fagyott törmeléklejtők is találhatók. Csak az alpesi kinézetűre formálódott Otgontenger Úl éri el a fagyhatárt. A hegység legmagasabb csúcsa messzire világító fehér hósapkát visel, ahonnan kis [[gleccser]]ek húzódnak le meredeken a völgyekbe.
 
A nagy magasság ellenére az Otgontenger masszívumon kívül majdnem mindenhol lágy és legömbölyített formák vannak túlsúlyban. A völgyek helyenként mélyen bevágódtak a hegybe és nemritkán tágas völgykatlanná szélesednek. Jellegzetes morfológiai jelenség a völgyasszimetria, ami különösen a kelet-nyugati futású völgyeknél figyelhető meg. <!--A meredek és változatos sziklás délre néző füves lejtők szemben állnak a többé kevésbé sík, gyakran erdős északi lejtőkkel. (nyersfordítás, ezt még pontosítani kell)-->
 
Számtalan helyen megtalálhatók az alapkőzeten magasodó [[bazalt]]vulkán kúpok, vagy a völgyekben levő hatalmas bazaltfennsíkok, amikbe a folyók mély szurdokokat vágnak, különleges morfológiai jellegzetességet kölcsönözve a Hangáj-hegységnek. Így töltötte ki például az Orhon völgyének felső szakaszát egy feketésbanra bazaltfennsík, nagy kőtömbökkel és sziklaszirtekkel több mint 100 kilométer hosszan, amibe a folyó helyenként 35 méter mély szurdokot vágott.
 
==Források==
{{cite book|last=Barthel|first=Hellmuth|title=Land zwischen Taiga und Wüste|year=1971|pages=10}}
<references/>
 
{{csonk-földrajz}}
 
[[Kategória:Mongólia földrajza]]