„Ausztria császára” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tobi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az osztrák császári címet [[1804]]-ben, [[Ausztria]] örökös császársággá alakításakor vette föl Habsburg–Lotaringiai II. Ferenc, az utolsó [[Német-római császárok listája|német-római császár]], aki [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] néven lett az első osztrák császár. Az államjogi aktus célja az volt, hogy Ferenc azonos szintű uralkodóként léphessen fel az újonnan keletkezett [[Franciaország|francia]] [[Franciaország uralkodóinak listája|császárság]] uralkodójával, [[I. Napóleon]]nal szemben. Az [[Osztrák Császárság]]ot [[1867]]-ig Habsburg Monarchiának, Habsburg Birodalomnak is nevezték.
[[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]], az első osztrák császár a [[Német-római császárok listája|német-római császár]]i címet
Az osztrák császárok névsora azonos a [[Magyar uralkodók listája|magyar királyok]]éval ebben a korban. A sorszámozások eltérőek, attól függően, hogy osztrák császárként, magyar
Az [[1867]]-es [[Kiegyezés]]sel az Osztrák Császárság átalakult dualista államszerkezetű perszonálunióvá. Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] egyik tagállama az [[Osztrák Császárság]] (azaz a ''"Birodalmi Gyűlésben Képviselt Tartományok"''), másik tagállama a [[Magyar Királyság]] (azaz a ''"Magyar Korona Országai"'') voltak. A közös uralkodó címe ''"császár és király"''-ra (''"Kaiser und König"'') módosult. A közös állami dokumentumok, intézmények neve előtt emiatt állt a [[K.u.k|K.und K. rövidítés]].
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] (
{| border="1" width = "100%" border="1" cellpadding="4" cellspacing="0" style="margin: 0.5em 1em 0.5em 0; background: #f9f9f9; border: 1px #aaa solid; border-collapse: collapse;"
| |||