„Ónin-háború” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
69. sor:
 
Augusztus 29-én hirtelen érdekes eseménysorozat vette kezdetét a szinte patthelyzetté váló háborúban. Asikaga Josimi, a keleti párt, azon
belül is Hoszokava Kacumoto jelöltje a sóguni méltóságra elhagyta a fővárost és Isze tartományba utazottmenekült, egy ismerős földbirtokos várába.
 
Mi történhetett? Volt olyan elmélet is, amely szerint Josimi megsértődött a keleti oldal egyik tábornokára, bizonyos Ise Szadacsikára, ezért
távozott, de ez meglehetősen komolytalanul hangzik. A valódi ok inkább ott keresendő, hogy a keleti oldal vezére, Hoszokava Kacumoto maga sem
tudta, mit kezdjen Josimivel. Josimi helyzete a palotában unokaöccse, YoshihisaJosihisza születése óta rendkívül bizonytalan volt, a sógun,
Josimasza ugyan tartotta magát kettejük megállapodásának egy részéhez, s ennek megfelelően soha nem tett kísérletet arra, hogy fiát a sóguni
cím örökösévé ''(sógunsoku-sónin)'' tegye, de az egyezség másik részét már nem tartotta be, azaz nem küldte a fiát kolostorba, hogy ezzel
104. sor:
1473-ban aztán ezek az okok megszűnni látszottak. Március 18-án meghalt Jamana Szódzen, május 11-én pedig követte nagy ellenségét a halálba
Hoszokava Kacumoto is. Még az év december 19-én Josimasza sógun hivatalosan átadta a sóguni méltóságot fiának, Josihiszának (aki 8 éves volt
ekkor), a következő év áprilisában pedig Maszatojo, Jamana Szódzen fia és [[Maszamoto]], Hoszokava KatsumotoKacumoto fia leültek a békéről tárgyalni.
 
Ezt követően még voltak kisebb-nagyobb összecsapások, de amikor 1477. november 11-én Óucsi Maszahiro kivonta csapatait Kiotóból, a harcotharcok
lényegében megszűntek, a 20-án kiadott "Tenka Szeihicu" (a világ lecsendesítése) című bakufu-rendelet pedig hivatalosan is véget vetett az
Ónin-háborúnak.