„Georg Michael Gottlieb von Hermann” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elütések jav.
korr.
1. sor:
'''Georg Michael Gottlieb von Hermann''' ([[Brassó]], [[1737]]. [[szeptember 29.]] - [[1807]]. [[július 3.]]) erdélyi szász levéltáros, történész.
 
==Élete==
Régi brassói családból származott. Négyéves korára megtanult írni-olvasni, hatévesen latinul és görögül tanult, tízévesen pedig héberül. Tanulmányait a brassói gimnáziumban folytatta, azonban tervezett külföldi továbbtanulását a [[pestis]]járvány miatt elrendelt [[vesztegzár]] meghiúsította. 1758 és 1763 között különböző közigazgatási tisztségviselői állásokat töltött be [[Nagyszeben]]ben, majd 1764-ben brassói városi levéltárossá nevezték ki, ahol rendszerezte a város elég rossz állapotban levő levéltárát. 1772-ben főjegyzőnek nevezték ki, 1783 végén városi tanácsosnak választották. 1784 elején az allodialis számadások megvizsgálására Nagyszebenbe küldték, majd öt hónap múlva a Brassó városi számadások megvizsgálására hivták vissza. Ugyanennek az évnek októberében városi kapitánynak ''(Stadthann)'' választották meg. 1786-ban az erdélyi királyi táblának Nagyszebenben történt fölállításakor fellebbezési tanácsossá nevezték ki. Amikor 1790-ben a királyi táblát megszüntették, [[II. Lipót]] királyi tanácsosi ranggal tüntette ki. Visszatérve Brassóba ismét városgazdának, majd városbírónak választották. Ő képviselte a várost a szebeni szász nemzeti gyűlésen, illetve a kolozsvári országgyűlésen.
 
Régi brassói családból származott. Négyéves korára megtanult írni-olvasni, hatévesen latinul és görögül tanult, tízévesen pedig héberül. Tanulmányait a brassói gimnáziumban folytatta, azonban tervezett külföldi továbbtanulását a [[pestis]]járvány miatt elrendelt [[vesztegzár]] meghiúsította. 1758 és 1763 között különböző közigazgatási tisztségviselői állásokat töltött be [[Nagyszeben]]ben, majd 1764-ben brassói városi levéltárossá nevezték ki, ahol rendszerezte a város elég rossz állapotban levő levéltárát. 1772-ben főjegyzőnek nevezték ki, 1783 végén városi tanácsosnak választották. 1784 elején az allodialis számadások megvizsgálására Nagyszebenbe küldték, majd öt hónap múlva a Brassó városi számadások megvizsgálására hivtákhívták vissza. Ugyanennek az évnek októberében városi kapitánynak ''(Stadthann)'' választották meg. 1786-ban az erdélyi királyi táblának Nagyszebenben történt fölállításakor fellebbezési tanácsossá nevezték ki. Amikor 1790-ben a királyi táblát megszüntették, [[II. Lipót]] királyi tanácsosi ranggal tüntette ki. Visszatérve Brassóba ismét városgazdának, majd városbírónak választották. Ő képviselte a várost a szebeni szász nemzeti gyűlésen, illetve a kolozsvári országgyűlésen.
 
1791. augusztus 17-én hazafelé útján rablók fosztották ki, otthon pedig egyetlen leányát halva találta. 1799. július 29-én sikkasztás vádjával megfosztották hivatalától és vagyonát zár alá vették. A vád alól évek múlva tisztázták ugyan, de a felmentő döntés híre már csak halála után érkezett meg.