„Pálos rovásírás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cserlajos (vitalap | szerkesztései)
kiszedve a magyar rovásírás cikkből
Cserlajos (vitalap | szerkesztései)
vitatott + nincs forrás megjelölés, formázás
1. sor:
{{vitatott}}{{nincs forrás}}
A kétféle magyar'''pálos rovásírás egyike,''' a páloskétféle magyar rovásírás egyike (a másik a [[székely-magyar rovásírás]]), amelyet legtovább és legszélesebb körűen a [[Magyar Pálos Rend|pálos szerzetesek]] használtak, egészen a XVI. század végéig használatos volt. Ez a rovásírás - szemben a [[Székely-magyar rovásírás|székely-magyar rovásírással]] nagyon hasonlít a [[türk]] rovásírásra, valószínűleg nemzetünk türk származású része hozta magával. A pálos rovásírás az eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII. századig teljesen egyeduralkodó volt, s elsősorban templomok felirataiban bukkant fel. A pálos rovásírás az emlékek legnagyobb részében balról-jobbra haladt, tehát megegyezett a nemzeti latin betűs írásunk irányával.
 
A pálos rovásírás különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez. Ezek a pálos szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), s a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű, balról-jobbra haladó felirat maradt meg. De levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Később helyüket jezsuiták vették át, de közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták titkosírásként a pálos-rovásírást.