„Az amerikai képregény ezüstkora” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
48. sor:
Peter Sanderson meglátása szerint 1986-ban kialakult egy úgynevezett „neoezüst-mozgalom”, melynek első képviselője [[Alan Moore]] író és [[Curt Swan]] rajzoló ''[[Superman: Whatever Happened to the Man of Tomorrow?]]'' című története volt, mely a bronzkorral szembeni ellenhatásként jött létre az ezüstkor alaptételeinek felélesztésével.<ref name="Context"/> Sanderson véleménye szerint minden egyes újabb generáció lázad az őt megelőzővel szemben. A neoezüst-mozgalmat kiváltó esemény a ''[[Crisis on Infinite Earths]]'' című minisorozat megjelenése volt, mely egy támadásként is értelmezhető az ezüstkor ellen.<ref name="Context"/> Több olyan alkotó, akik az ezüstkor során nem voltak jelen, olyan műveket hozott létre, melyek azonban ennek a letűnt korszaknak az elemeit olvasztották magukba.<ref name="Context">{{cite web|url=http://comics.ign.com/articles/595/595589p6.html |title=Comics in Context #33: A Boatload of Monsters and Miracles |accessdate=20080715 |last=Sanderson |first=Peter |year=2004 |publisher=IGN |language=angol}}</ref>
==A korszak kiemelkedő művészei==
[[Fájl:CarmineInfantino11.16.08ByLuigiNovi.jpg|bélyegkép|right|[[Carmine Infantino]], az ezüstkor kezdetét jelző ''Showcase'' 4. számának rajzolója.]]
Arlen Schumer ''The Silver Age of Comic Book Art'' című könyvében [[Carmine Infantino]]nak a Flash sorozatán végzett munkáit emeli ki, mint a korszak képi világának jellegzetes képviselőjét, mely „simulékony és áramvonalas”.<ref name=Strausbaugh/> Az ezüstkor szintén jelentős rajzolói közé tatozik [[Gene Colan]], [[Steve Ditko]], [[Gil Kane]], [[Jack Kirby]], [[Joe Kubert]] és [[Curt Swan]].<ref>{{cite web|url=http://www.accessmylibrary.com/coms2/summary_0286-20016738_ITM |title=Superb record of the superheroes' silver age |accessdate=20080628 |date=20040117 |work=Canberra Times |language=angol}}</ref>
[[Neal Adams]] és [[Jim Steranko]] munkássága a képregényiparban drámai változásokat indított el az 1960-as években. Adams jelentős hatást gyakorolt a történetek képi szerkezetére az ábrázolásra.<ref name=cbr13276 /> A ''[[The Village Voice]]'' írójának, R.C. Bakernek a véleménye szerint Neal Adams az Egyesült Államok legkiválóbb „előadója”.<ref name="Baker"/> A rajzoló egyik kiemelkedő érdeme, hogy visszavezette a Batman-történetek világát eredeti, komoly gyökereihez a ''[[Batman (televíziós sorozat)|Batman]]'' című televíziós sorozat rövid életű camp-stílusának sikere után.<ref name="Baker">{{cite web|url=http://www.villagevoice.com/news/0347,baker,48773,1.html |title=America Gods |accessdate=20080628 |last=Baker |first=R.C. |date=20031118 |publisher=[[The Village Voice]] |langauge=angol}}</ref> John Strausbaugh Adams munkáin a mozdulatok, az arcok és az anatómia valósághű ábrázolásaiban a modern [[graphic novel]] jegyeit látja megjelenni.<ref name=Strausbaugh/>
Jim Steranko, aki az ezüstkorban nem jellemző módon igen gyakran írója és rajzolója is volt egyes sorozatoknak, az operatőrök által használt beállításokat és elbeszélő technikát is felhasználta alkotásaiban.<ref name=cbr13276>{{cite web|url=http://www.comicbookresources.com/?page=article&id=13276 |title=Master of the Obvious 4-5-2000 |accessdate=20080923 |last=Grant |first=Steven |date=20000405 |publisher=[[Comic Book Resources]] |language=angol}}</ref> Strausbaugh a Marvel egyik legkreatívabb alkotójának nevezte őt, akinek munkái az 1960-as években gyakran merítettek [[Salvador Dalí]] stílusából is.<ref name=Strausbaugh>{{cite web |url=http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=9A0CEED81E3DF937A25751C1A9659C8B63 |title=ART; 60’s Comics: Gloomy, Seedy, and Superior |accessdate=20080628 |last=Strausbaugh |first=John |date=20031214 |work=New York Times |language=angol}}</ref> Steranko tusrajzolóként kezdte pályáját Jack Kirby mellett ''[[Nick Fury]]'' kalandjain, a ''[[Strange Tales]]'' című sorozat 135. számától. A füzet 155. számtól kezdődően Stan Lee Sterankóra bízta annak írását és rajzolását, aki rögtön az első tizenegy oldalas történetében eltúlzott James Bond-féle kémvilágot hozott létre a szereplő körül olyan kitalált szerkezetekkel mint például az „örvénysugár”, mely képes lebegtetni a tárgyakat; az „afónikus bomba”, mely hangtalanul robban; a „miniatűr elektromos elnyelő”, mely megvédte a sorozat főhősét az elektromosságtól; valamint a „Q-sugár gép”, mely megbontja a molekulák közötti kötéseket.<ref name="Jacobs144">Jacobs, 144. o.</ref>
==A húsz legkeresettebb ezüstkori képregényfüzet==
| |||