„Areioszpagosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a névtér javítása |
a →Története: belsőhiv jav |
||
7. sor:
Egy [[névmagyarázó monda]] szerint ezen a helyen ítélkeztek az istenek Arész felett, miután meggyilkolta [[Poszeidón]] egyik fiát, [[Halirrhothiosz]]t. [[Aiszkhülosz]] ''Eumeniszek'' című tragédiájában (i. e. 458) ugyanitt fogják perbe az anyját, [[Klütaimnésztra|Klütaimnésztrát]] és annak szeretőjét, [[Aigiszthosz]]t megölő [[Oresztész (mitológia)|Oresztész]]t.
Az i. e. 6. század előtti időkben az Areioszpagosz dombjánál ültek tanácsot Athén városának volt arkhónjai, akik egyrészt a legkülönfélébb ügyekben bíráskodtak, másrészt korlátlan felügyeletet gyakoroltak a városállami hatóságok munkája felett és jóváhagyták a népgyűlés által hozott törvényeket. [[Szolón]] i. e. 594-ben hozott törvényei megcsorbították az Areioszpagosz jogait, s az ítélkezést, a bírósági ügyek nagy részét a [[héliaia|héliaiára]] bízták. Az i. e. 480-as évektől az arkhónság sorsolt tisztséggé vált, így a korábban az [[arisztokrácia]] soraiból kikerült, a rabszolgatartó réteg érdekeit védelmező, konzervatív Areioszpagosz összetétele erősen átalakult. I. e. 462-ben [[Ephialtész (athéni demokrata)|Ephialtész]] erősen megnyirbálta jogkörét, s az Areioszpagosz hatásköre az athéni demokrácia fénykorában csak a gyilkossági és vallásellenes ügyekben való bíráskodásra terjedt ki. A [[Római Birodalom|római]] fennhatóság alatt is működött, s intézménye csak a római hódoltság után szűnt meg.
Az Areioszpagosz történetének kései szakaszában a testület tagja volt az az [[Areopagoszi Szent Dénes|Areopagita Dénes]], aki [[Pál apostol|Szent Pál]] areioszpagoszi beszédének hatására megtért, és később keresztény vértanúként halt meg.
| |||