„Korona Szálló (Makó)” változatai közötti eltérés

Újraírás No. 4.
(Újraírás No. 3.)
(Újraírás No. 4.)
[[1854]] augusztusában az uradalom pénzszűkébe került, de [[Csajághy Márton]] uradalmi igazgató - felismerve az építkezés leállásból származható tetemes károkat - a helyi [[római katolikus]] egyházhoz fordult kölcsönért. A terveket [[Koczka Ferdinánd]] szolnoki építőmester készítette. A megbízó kívánsága volt, hogy a front a Deák Ferenc utca felől helyezkedjen el. Szintén Koczka vállalta a vendégfogadó, a mellette lévő raktár és bolt kivitelezését, a utcai falkerítés, a kocsiszín és az istálló kijavítását is.
 
A[[1855]]-ben készült el a délkeletre néző, 45 x 16,8 [[méter]] nagyságú épület [[rizalit|középrizalit]] díszítést kapott. A tervező eredetileg [[attika]] falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos [[párkány|könyöklőpárkány]], valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a [[Régi városháza (Makó)|régi városházához]]. BenneA rizalit ablakkeretei sörcsarnokdíszesek, kávéháza szárnyakon az ablakok mélyített keretet kaptak. Az épület tetőszerkezete az északi oldalon [[tűzfal]]as, szállodaia szobákdélin éslekontyolt. kártyaszobaHódfarkú cseréppel feddték be. Az udvari homlokzat erőteljesen kiugró középrizalitot kapott. Az új, szimmetrikus alaprajzú épületben sörcsarnokot, kávéházat, [[kártya]]szobát és 14 vendégszobát alakítottak helyetki.
 
Állaga[[1856]]-ban lebontották az [[1832]]-es tervezésű mészárszéket, mert nem illett az új főépülethez. Utóbbi állaga nemsokkal később leromlott, de a püspökség hamar elvégezte a renoválási munkákat. [[1903]]-ban [[Dessewfy Sándor]] hozzákezdeett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet, amelyben táncterem és étterem kapott helyet. Tervezője [[Csorba József]] volt. Az így létrejött új eklektikus épület harmoinzál a régi épülettel, de ez reprezetatívabb, látványosabb. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félkörives ablakok. A [[püspök]] betegsége és halála miatt az épülettömb balszárnya nem valósult meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. [[1918]]-ban a ''Makói Népbank'' a Koronát a püspökségtől megvásárolta. [[1929]]-ban elkészült a bal oldali szárny is, immár a bank megbízásából. Ez nem az eredeti tervek alapján történt, építőművészetileg sokat rontottak rajta. A [[Magyarország 1957–1989 között|szocialista idők]] alatt ''Béke Szálló'' volt a neve. [[1963]] és [[1967|67]] között állami pénzből felújjították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után [[1994]]-ben került a [[makó]]i önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. [[1997]]-ben sikerült felújjítani a tetőszerkezetét. [[Kép:Korona szálló Makó.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló egykoron]]
[[Kép:Hotel Korona.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A Korona Szálló télen]]Rá két évre, [[1999]]-ben a külső homlokzatát is renoválták. Az utolsó renoválás [[2005]] elején történt; ekkor felújították a 200 fő befogadására alkalmas dísztermet, kialakították a [[Pulitzer József]] termet és az [[Erdei Ferenc]] szekciótermet; megújult az épület belseje és [[akadálymentesítés]]re is sor került.