„Edesszai Máté” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BOTarate (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: hy:Մատթեոս Ուռհայեցի
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Az örmény '''Matevos Urhayetsi''', azaz '''Edesszai Máté''' ([[Edessza]], (örm[[11. Urha)század]] városábanmásodik születettfele a- Edessza vagy [[12.Keszun]]?, század[[1140]]ban-es évek). A Karmir Vanq-i kolostor apátjaként írta meg Krónikáját, ami egyetlen korabeli kútfő a térségben abban az időben zajló politikai és egyházi eseményekkel kapcsolatban. Munkája, amely kronologikus szerkezetű a [[10. század]] második felétől a [[12. századigszázad]]ig tekinti át az eseményeket. Néhány kronológiai adata vitatott. Még két fontos forrás fennmaradását kötik a nevéhez, melyeket bemásolt munkájába: az egyik [[I. Ióannész Tzimiszkész]] bizánci császár ([[969]]-[[976]]) levele [[III. Bagratuni Ashot]] ([[953]]-[[977]]) királyhoz, és egy az Aja Szófiában X. Kónsztantin Dukasz ([[1056]]-[[1067]]) jelenlétében lezajlott diskurzust, melynek során a száműzött Bagratida uralkodó, [[II. Gagik]] ([[1041]]-[[1045]]); †1077/80) a görög és örmény egyházak közti doktrinális különbségekről beszél. Szerzőnk feltehetően a moszuli Zengida atabég vezette Edessza elleni ostrom idején halt meg [[1144]]-ben.
{{Összevon|Matteosz Urhajeci}}{{lektor}}
Az örmény '''Matevos Urhayetsi''', azaz '''Edesszai Máté''' [[Edessza]] (örm. Urha) városában született a [[12. század]]ban. A Karmir Vanq-i kolostor apátjaként írta meg Krónikáját, ami egyetlen korabeli kútfő a térségben abban az időben zajló politikai és egyházi eseményekkel kapcsolatban. Munkája, amely kronologikus szerkezetű a [[10. század]] második felétől a 12. századig tekinti át az eseményeket. Néhány kronológiai adata vitatott. Még két fontos forrás fennmaradását kötik a nevéhez, melyeket bemásolt munkájába: az egyik [[I. Ióannész Tzimiszkész]] bizánci császár ([[969]]-[[976]]) levele [[III. Bagratuni Ashot]] ([[953]]-[[977]]) királyhoz, és egy az Aja Szófiában X. Kónsztantin Dukasz ([[1056]]-[[1067]]) jelenlétében lezajlott diskurzust, melynek során a száműzött Bagratida uralkodó, [[II. Gagik]] ([[1041]]-[[1045]]); †1077/80) a görög és örmény egyházak közti doktrinális különbségekről beszél. Szerzőnk feltehetően a moszuli Zengida atabég vezette Edessza elleni ostrom idején halt meg [[1144]]-ben.
 
Életéről mindössze annyit tudunk, hogy szerpap volt, s valamelyik Edessza környéki, talán a keszuni kolostorban élt. Három részes krónikáját (''Zsamanakagrutjun'') hatalmas mennyiségű, ám sok esetben kétes hitelű írott forrás felhasználásával készítette, de felhasználta szemtanúk beszámlóit, illetve saját élményeit is. A csaknem 200 évet ([[951]]-[[1137]]) magába foglaló krónika kiemelkedően fontos forrás [[Bizánc]] keleti tartományainak történelméhez, szól az örmény hercegségek áttelepüléséről, a szeldzsuk [[Törökország|törökök]] gyors térnyeréséről, az első keresztes hadjáratról. A művet gazdag cselekménye, szenvedélyes előadásmódja és sallangmentes nyelvezete teszi érdekes olvasmánnyá.
==Források==
 
==Források==
*Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963-280-286-4
* Kurkijan, V.M.: A History of Armenia. New York: Armenian General Benevolent Union of America. 1964 (second edition).
Angol nyelvű kiadása: Armenia and the Crusades. Tenth to Twelfth Centuries. The Chronicle of Matthew of Edessa. Trans. from the Original Armenian with a Commentary and Introduction by Ara Edmond Dostourian. Foreword by Krikor H. Maksoudian. Lanham - New York - London: University Press of America. 1993. ISBN 0-8191-8953-7
9 ⟶ 11 sor:
 
[[Kategória:Középkori személyek]]
[[Kategória:ÖrményekÖrmény költők, írók]]
[[Kategória:Katolikus egyházi személyek]]
[[Kategória:Történetírók]]