„Határozói mellékmondatok a román nyelvben” változatai közötti eltérés

Tartalmi (mondattani funkcióik és elvontságuk foka) és formai (szerkezetük) szempontból, a határozói mellékmondatok sajátossága a [[Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben|nem határozóiakhoz]] (''propoziţii subordonate necircumstanţiale'') képest az, hogy tartalmuk általában konkrét, és sok jellegzetes szerkesztési eszközeik vannak. Ezek a helyhatározói, az időhatározói, az okhatározói, a célhatározói, a módhatározói, a következményes, az eszközhatározói, a társhatározói, a tekintethatározói, a feltételes, a megengedő, az ellentétet kifejező, a hozzáadásra utaló határozói és a kivételt kifejező határozói<ref>Az utolsó három elnevezést Ádám Zsigmond ''et. al.'' [1971]: ''Helyesen románul. Nyelvi ismeretek, gyakorlatok'', Kriterion, Bukarest használja (lásd [http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?ID=176055 Tartalom]).</ref> mellékmondat.

A mellékmondat kötődhet az őt alárendelő főmondathoz egyrészt [[kötőszó]]val vagy kötőszói szerepet betöltő más szóval, másrést közvetlenül. Ezeket a nyelvi eszközöket kiegészítheti a [[flexió|ragozás]], a [[hanglejtés]] és a szünet.

* A közvetlen alárendelés, azaz bevezető szó nélküli, sokkal ritkább, mint az előző. Előfordul a feltételes és a megengedő mondat esetében, mindig jellegzetes hanglejtéssel társítva: ''Vrei bani, munceşte!'' „Pénzt’Pénzt akarsz? Dolgozz!”’ Olykor állítmányuknak jellegzetes az igemódja is, mint ebben a példában a [[felszólító mód]].

:– az ''unde'' ’hol’, ’hova’ (elöljáróval vagy anélkül) és az ''încotro'' ’hova’ vonatkozó határozószók: ''Mă duc '''unde''' vrei.'' „Oda’Oda megyek, ahova akarod.”’; ''A venit înapoi de '''unde''' l-ai trimis.'' „Visszajött’Visszajött onnan, ahova küldted.”’

:– a fentieknek megfelelő határozatlan névmási határozószók: ''oriunde'' ’akárhol’, ’akárhova’; ''oriîncotro'' ’akárhova’: ''Mă duc '''oriunde''' vrei.'' „Elmegyek’Elmegyek, akárhova akarod.”’

:– csak elöljárós vonatkozó vagy határozatlan névmás/melléknévi névmás: ''Mă duc la '''cine''' mă invită.'' „Ahhoz’Ahhoz megyek, aki meghív.”’; ''Intru în '''ce''' casă îmi place.'' „Abba’Abba a házba megyek be, amelyik tetszik.”’

* Helye: kihangsúlyozatlanul a főmondat után, kihangsúlyozottan előtte: ''Oriunde ne întâlnim, mă opreşte.'' „Akárhol’Akárhol találkozunk, megállít.”’

Olykor a főmondatban van egy, a mellékmondatra utaló szó, megerősítés céljából: '''''Acolo''' să rămâi unde îţi spun! '' „Ott’Ott maradj, ahol mondom!”’

* az alárendelt cselekvés előtt (előidejűség): ''A sosit înainte ca prânzul să fie gata.'' „Azelőtt’Azelőtt érkezett, mielőtt kész volt az ebéd.”’

* az alárendelt cselekvés után (utóidejűség): ''A sosit după ce terminasem prânzul.'' „Azután’Azután érkezett, miután megebédeltem.”’

* egyidőben (egyidejűség): ''A sosit în timp ce luam prânzul.'' „Aközben’Aközben érkezett, miközben ebédeltem.”’

:– a ''(mai) înainte (ca …) să'' kötőszó értékű szókapcsolat: ''Am ajuns la gară '''înainte ca''' trenul '''să''' fi sosit.'' „Azelőtt’Azelőtt értem a pályaudvarra, mielőtt megérkezett volna a vonat.”’

:– az ''înaintea'' elöljárós vagy az ''înainte de'' elöljáró értékű szókapcsolattal ellátott vonatkozó vagy határozatlan névmás: ''Eu ajung în vârf '''înaintea oricui''' încearcă să urce.'' „Én’Én érek a csúcsra akárki előtt, aki megpróbál felmenni.”’

:– a ''până'' kötőszó vagy a ''până'' elöljárószót magába foglaló kötőszó értékű szókapcsolat: ''Să vii '''până''' nu e prea târziu.'' „Addig’Addig jöjj, míg nem késő.”’; '''''Până (când) să''' mă trezesc, el plecase deja.'' „Mire’Mire felébredtem, ő már el is ment.”’

:– a ''până'' kötőszó vagy a ''până'' elöljárószót magába foglaló kötőszó értékű szókapcsolat: ''Continuă '''până (ce/când)''' termini.'' „Folytasd’Folytasd, amíg befejezed.”’; ''A trecut multă vreme '''până să'''-l cunosc.'' „Sok’Sok idő telt el, amíg megismertem.”’

:– a ''până la'', ''pentru'', ''pe'' elöljárós névmások vagy melléknévi névmások: ''Am aşteptat până la '''ce''' oră a trebuit.'' „Addig’Addig az óráig vártam, ameddig kellett.”’; ''Îţi rezerv cameră pentru/pe '''ce''' dată vrei.'' „Arra’Arra a napra foglalok neked szobát, amelyikre akarod.”’

* Az alárendelő cselekvés kezdetének kifejezése nélküli utóidejűséget jelző fontosabb bevezető szavak a ''după ce'', ''o dată ce'' ’miután’ kötőszó értékű szókapcsolatok: ''Am ajuns '''după ce''' începuse spectacolul.'' „Azután’Azután értem oda, miután elkezdődött az előadás.”’; '''''O dată ce''' am auzit ce crede, mi-am putut spune şi eu părerea.'' „Miután’Miután meghallottam, mit gondol, én is megtudtam mondani a véleményemet.”’

:– a ''când'' ’amikor’, ''cum'' ’amint’ határozószók: '''''Când''' m-a văzut, a traversat strada.'' „Amikor’Amikor meglátott, átment az utca másik oldalára.”’; '''''Cum''' am aflat vestea, te-am sunat.'' „Amint’Amint megtudtam a hírt, felhívtalak.”’

:– az ''imediat ce'', ''(de) îndată ce'' ’rögtön ahogy’ kötőszó értékű szókapcsolatok: ''Vin '''îndată ce''' pot.'' „Eljövök’Eljövök, rögtön ahogy tudok.”’

* A utóidejűséget és az alárendelő cselekvés kezdeti időpontját is jelző főbb bevezető szavak a ''de când'' és ''de pe când'' kötőszó értékű szókapcsolatok: '''''De când''' ai plecat, plânge întruna.'' „Amióta’Amióta elmentél, folyton sír.”’; ''Îl cunosc '''de pe când''' eram colegi.'' „Azóta’Azóta ismerem, amióta kollégák voltunk.”’

:– az ''în timp ce'', ''în vreme ce'', ''pe când'' ’miközben’ kötőszó értékű szókapcsolatok: '''''În timp ce''' vorbeai, mă gândeam la altceva.'' „Miközben’Miközben beszéltél, másra gondoltam.”’

:– a ''când'' ’amikor’ határozószó: ''Scrisoarea a sosit '''când''' eram la serviciu.'' „A’A levél akkor érkezett, amikor a munkahelyemen voltam.”’

* A behatárolt időtartamot a ''cât'' határozószó és a ''câtă vreme'', ''cât timp'' kötőszó értékű szókapcsolatokkal fejezik ki: ''Am stat acolo '''cât / cât timp / câtă vreme''' a trebuit.'' „Annyi’Annyi időt töltöttem ott, amennyit kellett.”’

* A fokozatos és párhuzamos történést a ''pe măsură ce'' kötőszó értékű szókapcsolat jelzi: ''Strugurii se culeg '''pe măsură ce''' se coc.'' „A’A szőlőt úgy szedik, ahogy érik.”’

* A pillanatnyi egyidejűséget a ''când'' határozószó fejezi ki, amelyet a főmondatbeli ''atunci'' ’akkor’, ''tocmai'' ’éppen’, ''exact'' ’pontosan’ határozószók erősíthetnek meg: ''Porneşte exact '''când''' se dă semnalul.'' „Pontosan’Pontosan akkor indul, amikor jeleznek.”’

* Az ismételt egyidejűséget az ''oricând'' ’akármikor’ határozatlan határozószó és az ''(ori) de câte ori'' ’akárhányszor’ kötőszó értékű szókapcsolat fejezi ki: ''Vine '''ori de câte ori''' vrea.'' „Eljön’Eljön, akárhányszor akar.”’

A ''(mai) înainte (ca …) să'' ’mielőtt’ és a ''până (când) să'' ’amíg’ kötőszó értékű szókapcsolatokkal bevezetett mondatok állítmánya mindig kötőmódú[[kötőmód]]ú, a többieké többnyire kijelentő módú.

A hanglejtés, a hangsúlyozás és a szünet (írásban[[írás]]ban vesszővel[[vessző]]vel jelzett) szerepet játszhatnak a mondatok jelentésében:

:– ''Când îl chem, vine.'' (gyengébb hansúly[[hangsúly]] és alacsonyabb [[tónus]] a ''chem'' szón, szünet az mondatok között, erősebb hangsúly a ''vine'' szón) „Mikor’Mikor hívom, eljön.”’

:– ''Când îl chem vine.'' (erősebb hangsúly és magasabb tónus a ''chem'' szón, szünet hiánya, gyengébb hangszúly a ''vine'' szón) „Amikor’Amikor hívom, akkor jön el.”’

Előfordul, hogy az időhatározói mondat csak formailag az, és hogy valójában a formailag főmondat fejezi ki az idői körülményt. Bevezetője a fentiek közül a ''când'' határozószó: ''Ajunsesem la gară '''când''' am constatat lipsa valizei.'' „Már’Már a pályaudvarra értem, amikor észrevettem a bőrönd hiányát.”’ Csak az ilyesfajta mondatokra jellemző a ''că'' kötőszó és, a formailag főmondatban, az ''abia'' ’alig’, ''bine'' (tagadó alakú mondatban) ’alig’, ''încă'' ’még’, ''tocmai'' ’éppen’ határozószók: ''Abia intrase pe uşă / Nu intrase bine pe uşă, '''că''' a şi sunat telefonul.'' „Alig’Alig lépett be az ajtón, máris csengett a telefon.”’

:– közvetlen okot kifejező: ''Lipseşte pentru că e bolnav.'' „Hiányzik’Hiányzik, mert beteg.”’

:– közvetett okot kifejező, általában kérdő, felszólító kijelentő vagy óhajtó kijelentő főmondattal: ''Să nu lipseşti, că mă supăr!'' „Ne’Ne hiányozz, mert megharagszom!”’

* Az érvelő okhatározói mondat a közvetett okot kifejezőnek az alkategóriája. Olyan előfeltételt fejez ki, amely miatt a beszélőnek szükségesnek vagy természetesnek tűnik a főmondatbeli cselekvés. Ez a főmondat retorikusan kérdő vagy felkiáltó: ''Dacă nu eşti atent, cum o să înţelegi?'' „Ha’Ha nem figyelsz, hogy fogod megérteni?”’

:– kötőszók: ''că'' ’hogy’; ''cum'' ’mivel’; ''căci'', ''fiindcă'', ''deoarece'', ''întrucât'' (az utóbbi három jelentése ’mert’, az utóbbi kettő emelkedettebb stílusú): ''Mă bucur '''că''' te văd.'' „Örülök’Örülök, hogy látlak.”’; ''Plec, '''căci''' e târziu.'' „Elmegyek’Elmegyek, mert késő van.”’; '''''Cum''' era întuneric, n-a văzut treapta.'' „Mivel’Mivel sötét volt, nem látta meg a lépcsőfokot.”’; ''Nu putem executa lucrarea, '''deoarece''' termenul e prea scurt.'' „Nem’Nem tudjuk elvégezni a munkát, mert a határidő túl közeli.”’

:– kötőszó értékű szókapcsolatok: ''pentru că'' ’mert’; ''din cauză că'', ''din pricină că'' ’abból adódóan, hogy’; ''de vreme ce'', ''din moment ce'' ’hiszen’: ''Mă îmbrac cu un palton, '''pentru că''' e frig.'' „Kabátot’Kabátot veszek fel, mert hideg van.”’; '''''Din cauză că''' banca a dat faliment, clienţii ei au pierdut mult.'' „Abból’Abból adódóan, hogy a bank csődöt mondott, az ügyfelei sokat veszítettek.”’; ''Ştie cum s-a întâmplat, '''de vreme ce''' a fost de faţă.'' „Tudja’Tudja hogyan történt, hiszen a helyszínen volt.”’

* A közvetett okot kifejező tulajdonképpeni okhatározói mondatokat ugyanazok a szavak vezetik be, mint a közvetlen okot kifejező mondatokat, a ''cum'', ''din cauză că'', ''din pricină că''-n kívül. A ''că'' kötőszót gyakran erősíti meg vagy helyettesíti a ''doar'' határozószó: ''Scoală-te, '''că''' nu eşti bolnav!'' / ''Scoală-te, '''că doar''' nu eşti bolnav!'' / ''Scoală-te, '''doar''' nu eşti bolnav!'' „Kelj’Kelj fel, hiszen nem vagy beteg!”’

:– jellegzetes bevezetői (''când'', ''câtă vreme'' ’mikor’; ''dacă'' ’ha’; ''o dată ce'' ’ha már’): ''Cum să rezolv problema, '''când/câtă vreme''' nu mă pricep la asta?'' „Hogyan’Hogyan oldjam meg a kérdést, mikor nem értek hozzá?”’; ''Fă şi cumpărături '''o dată ce''' ieşi în oraş!'' „Vásárolj’Vásárolj is be, ha már a városba mész!”’

:– a tulajdonképpeni okhatározói mondattal közös bevezetői (''de vreme ce'', ''din moment ce''): ''Spune tu cum s-a întâmplat, '''de vreme ce''' ai fost de faţă!'' „Mondd’Mondd el te, hogyan történt, hiszen a helyszínen voltál!”’

* Az okhatározói mondatnak olykor van egy főmondatbeli utalószója: '''''De aceea''' lipseşte, pentru că este bolnav.'' „Azért’Azért hiányzik, mert beteg.”’; ''Dacă vrei să ajungi la timp, '''atunci''' grăbeşte-te!'' „Ha’Ha időben akarsz odaérni, akkor siess!”’

* E mondat helye többnyire a főmondat után van, kivéve a ''cum'' kötőszósét. A ''că'' és a ''căci'' által bevezetetteké csak a második hely lehet, a többiek pedig, kihangsúlyozás celjából, a főmondat elé is helyezhetők: ''Pentru că e bolnav lipseşte.'' „Mert’Mert beteg, azért hiányzik.”’

* Bevezetői általában a ''să'', ''ca (…) să'' kötőszók, vagy a ''pentru ca (…) să'' kötőszó értékű szókapcsolat: ''Am venit '''(ca) să''' te văd.'' „Azért’Azért jöttem, hogy lássalak.”’; ''Ud cu multă apă, '''pentru ca''' florile '''să''' se dezvolte bine.'' „Sok’Sok vízzel öntözök, hogy a virágok jól fejlődjenek.”’ A tagadó célhatározói mondatban a ''cumva'' határozószóval erősíthető meg a tagadás: ''Îi dau telefon, ca nu '''cumva''' să plece fără mine.'' „Telefonálok’Telefonálok neki, nehogy nélkülem menjen el.”’

:– A ''să'' kötőszós és a szétválasztott tagokból álló ''ca … să'' összetett kötőszós mondat helye csak a főmondat után lehet: ''Planşeul sălii e înclinat, '''ca''' spectatorii '''să''' vadă bine.'' „A’A terem padlózata lejtős, hogy a nézők jól láthassanak.”’

:– A nem szétválasztott tagokkal alkotott ''ca să'' és a ''pentru ca (…) să'' által bevezetett mondat helye a főmondat előtt is lehet, kihangsúlyozás céljából. Főleg ilyenkor, ráutaló határozószó értékű szókapcsolat is lehet a főmondatban: ''Ca să ştie ceva, '''de aceea''' învaţă.'' „Hogy’Hogy tudjon is valamit, azért tanul.”’

:– A minőségi megfelelést a ''cum'' és ''precum'' határozószók, valamint a ''după cum'' kötőszó értékű szókapcsolat jelzi, esetleg az ''aşa'' vagy az ''astfel'' utalószóval a főmondatban: ''Munceşte '''(aşa) cum''' poate.'' „’(Úgy) dolgozik, ahogy tud.”’

:– Egy melléknév vagy határozószó által jelzett minősítés megmagyarázása és kihangsúlyozása, a ''cum'' határozószóval vagy a ''ce'' vonatkozó névmással: ''Prost cum e, n-a înţeles nimic.'' / ''De prost ce e, n-a înţeles nimic.'' „Amilyen’Amilyen buta, nem értett semmit.”’

:– A mennyiségi megfelelést a ''cât'' határozószó és a vele alkotott kötőszó értékű szókapcsolatok (''după cât'', ''pe cât'') fejezik ki, esetleg a főmondatbeli ''atât'' határozószóval: ''Munceşte (atât) cât poate.'' „’(Annyit) dolgozik, amennyit tud.”’

:– A főmondatbeli cselekvés vagy állapot statikusan arányos függését a mellékmondatbeli cselekvéstől/állapottól a ''cu atât (mai) …, cu cât'' szerkezet fejezi ki: ''Sunt '''cu atât mai''' trist, '''cu cât''' mă aşteptam la o veste bună.'' „Annál’Annál is inkább szomorú vagyok, mivel jó hírt vártam.”’

::– a ''fără (ca) să'' kötőszó értékű szókapcsolattal: ''Munceşte '''fără să''' se gândească la rezultat.'' „Anélkül’Anélkül dolgozik, hogy az eredményre gondolna.”’

::– a ''să'' kötőszóval bevezetett tagadó mellékmondattal, tagadó főmondat után: ''Nu rezistă el '''să''' nu se ducă la ea.'' „Nem’Nem bírja ki, hogy ne menjen el hozzá.”’

::– A minőségi egyenlőséget a ''cum'', ''precum'', ''după cum'' bevezetők, és esetleg a főmondatbeli ''aşa'', ''astfel'' ’úgy’, ''asemenea'' ’hasonlóképpen’, ''la fel'' ’ugyanúgy’ utalószók fejezik ki: ''Se plânge şi protestează '''(la fel) cum''' fac toţi într-o asemenea situaţie.'' „Panaszkodik’Panaszkodik és tiltakozik, ahogy mindenki teszi ilyen helyzetben.”’

::– A mennyiségi egyenlőséget a ''cât'' ’annyi’, ''cu cât'' ’annyival’, ''pe cât'' ’annyira’ bevezetőkkel és a lehetséges ''atât'' ’amennyi’, illetve ''cu atât'' ’amennyivel’, ''pe atât'' ’amennyire’ utalószókkal jelzik: ''A crescut într-un an '''(atât) cât''' cresc alţii în doi.'' „Annyit’Annyit nőtt egy év alatt, amennyit mások kettő alatt nőnek.

:A mindkétféle egyenlőséget a ''ca (şi)'', illetve a ''cât (şi)'' + vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy határozószó segítségével is ki lehet fejezni: ''S-a prezentat la concurs la fel de bine '''ca şi cine''' a luat premiul întâi.'' „Ugyanolyan’Ugyanolyan jól szerepelt a versenyen, mint az, aki az első díjat nyerte.”’ (minőségi egyenlőség); ''Aici am vândut la fel de mult '''cât şi unde''' am fost ieri.'' „Itt’Itt ugyanannyit adtam el, amennyit ott, ahol tegnap voltam.”’ (mennyiségi egyenlőség)

::– Az egyenlőtlenséget általában kifejező összehasonlító mondat a főmondatban levő, a tulajdonság nagyobb vagy kisebb mértékét kifejező melléknévhez, a mód nagyobb vagy kisebb mértékét jelző határozószóhoz, vagy egy ''altfel'' ’másképpen’ típusú határozószóhoz kötött. Bevezetői többnyire a ''decât'' ’mint’ határozószó vagy a ''de cum'' ’mint ahogy’ kötőszó értékű szókapcsolat: ''Munceşte mai bine '''decât''' credeam.'' „Jobban’Jobban dolgozik, mint gondoltam.”’; ''Se face altfel '''de cum''' ştiam.'' „Másképpen’Másképpen kell csinálni, mint ahogy tudtam.”’

::– Az elutasított vagy nem kívánatosnak ítélt cselekvést a ''decât să'' kötőszó értékű szókapcsolat vezeti be: ''Mai bine mă retrag '''decât să''' fac aşa ceva.'' „Inkább’Inkább visszavonulok, mintsemhogy ilyet tegyek.”’

::– A főmondatbeli [[Névelők és névszók a román nyelvben#A melléknév fokozása|viszonylagos felsőfokú]] melléknévtől vagy határozószótól függő mondatot a ''din'' elöljárós ''cât'' ’ahány’ vonatkozó névmás vagy melléknévi névmás vezeti be: ''Este candidatul cel mai bun '''din câţi''' s-au prezentat.'' „Ez’Ez a legjobb jelölt azok közül, ahányan jelentkeztek.”’

:– A feltételes összehasonlító módhatározói mondat feltételezettként bemutatott cselekvéssel fejezi ki az összehasonlítást. Bevezetői a ''ca şi cum'', ''ca şi când'', ''de parcă'' kötőszó értékű szókapcsolatok, vagy a ''parcă'' határozószó (mindezek jelentése ’mintha’): ''Dansează '''ca şi cum / de parcă / parcă''' ar pluti.'' „Úgy’Úgy táncol, mintha lebegne.”’

* A fokozatos mértéket kifejező módhatározói mondat azt jelzi, hogy a főmondat cselekvése minőségileg vagy mennyiségileg változik a mellékmondat cselekvése változásának arányában. Bevezetője a ''cu'' elöljárós ''cât'' határozószó, amelyre a ''cu'' + ''atât'' határozószó utal: ''Cu cât îmbătrâneşte (, cu atât) se îmblânzeşte.'' „Ahogy’Ahogy öregszik, úgy szelídül.”’

| ''Dansează ca şi cum '''ar pluti'''.'' (feltételes mód jelen idő) || ''Elle danse comme si elle '''flottait'''.'' (kijelentő mód [[folyamatos múlt]] idő) || Úgy táncol, mintha lebegne.

:– az ''încât'', ''că'', ''de'', ''să'', ''ca (…) să'', ''încât să'' kötőszók: ''Este atât de furios, '''încât/că''' e în stare de orice.'' „Annyira’Annyira dühös, hogy mindenre képes.”’; ''A mâncat '''de''' m-a speriat.'' „Annyit’Annyit evett, hogy megijesztett.”’; ''Nu sunt prost '''să''' fac aşa ceva.'' „Nem’Nem vagyok hülye, hogy ilyesmit csináljak.”’; ''E prea deştept '''ca să''' nu înţeleagă.'' „Túl’Túl okos ahhoz, hogy ne értse meg.”’; ''Pune harta aşa '''încât să''' se vadă bine!'' „Úgy’Úgy helyezd el a térképet, hogy jól lehessen látni!”’

:– a ''pentru ca (…) să'' kötőszó értékű szókapcsolat: ''Poarta este prea îngustă '''pentru ca''' maşina '''să''' poată intra.'' „A’A kapu túl keskeny ahhoz, hogy a kocsi be tudjon menni.”’

:– a bevezető szó előtt használt ''astfel'', ''aşa'' ’úgy’, ''atât'' ’annyira’, ''destul'' ’elég’ határozószók és az ''în aşa fel'' ’olymódon’ ''până într-atât'', ''până acolo'' ’olyannyira’ határozószó értékű szókapcsolatok: ''Am lucrat '''destul''' pentru ca acum să mă pot odihni.'' „Eleget’Eleget dolgoztam ahhoz, hogy most pihenhessek.”’

:– a melléknév vagy határozószó előtt használt ''aşa de'', ''atât de'' ’olyan’, ''destul de'' ’elég’ határozószó értékű szókapcsolatok és a ''prea'' ’túl’ határozószó: ''Câinele era '''aşa de / atât de mare''', că nu încăpea în cuşcă.'' „A’A kutya olyan nagy volt, hogy nem fért az ólba.”’

:– az ''asemenea'' és ''aşa'' minősítő [[mutató névmás|mutató melléknévi névmások]], és az ''astfel de'' ugyanilyen értékű szókapcsolat (jelentésük ’olyan’): ''Era un '''asemenea''' / '''aşa''' un / un '''astfel de''' zgomot, încât nu ne auzeam unul pe altul.'' „Olyan’Olyan zaj volt, hogy nem hallottuk egymás szavát.”’

:– kijelentő mód, valós következmény esetében: ''Ţinea ziarul astfel, încât nu-l puteam citi şi eu.'' „Úgy’Úgy tartotta az újságot, hogy nem tudtam én is olvasni.''

:– kötőmód, a főmondat alanya[[alany]]a által kívánt következmény esetében: ''Ţinea ziarul astfel, încât să nu-l pot citi şi eu.'' „Úgy’Úgy tartotta az újságot, hogy ne tudjam én is olvasni.''

:– feltételes mód, feltételezett következmény esetében: ''Ţinea ziarul astfel, încât l-aş fi putut citi şi eu, dar pe mine nu mă interesa.'' „Úgy’Úgy tartotta az újságot, hogy én is tudtam volna olvasni, de engem nem érdekelt.''

Bevezetői többnyire a ''cu'' ’-val/-vel’ és ''prin'' ’keresztül’ elöljárós vonatkozó vagy határozatlan névmások vagy melléknévi névmások: ''Scriu cu '''ce''' am.'' „Azzal’Azzal írok, amim van.”’; ''Trimit scrisoarea prin '''oricine''' este dispus s-o ducă.'' „Akárkivel’Akárkivel elküldöm a levelet, aki hajlandó elvinni.”’

Igemódja lehet a kijelentő mód (lásd a fenti példákat), a feltételes mód (''Aş trimite scrisoarea prin oricine '''ar fi''' dispus s-o ducă.'' „Akárkivel’Akárkivel elküldeném a levelet, aki hajlandó lenne elvinni.”’) vagy a feltételező mód: ''O fi trimis scrisoarea prin cine '''o fi fost''' dispus s-o ducă.'' „Azzal’Azzal küldhette el a levelet, aki hajlandó lehetett elvinni.”’

Helye általában a főmondat után van, kihangsúlyozottan pedig a főmondat előtt: ''Cu ce am găsit am scris.'' „Amit’Amit találtam, azzal írtam.”’

:– a ''cu'' ’-val/-vel’ elöljárószós vagy az őt tartalmazó elöljárószó értékű szókapcsolatos vonatkozó vagy határozatlan névmások vagy melléknévi névmások: ''A plecat (împreună) cu '''cine''' venise.'' „Azzal’Azzal (együtt) ment el, akivel jött.”’; ''A luat-o cu '''ce''' avea pe ea.'' „Azzal’Azzal vette el (feleségül), ami rajta volt.”’

:– a ''cu'' elöljárós ''cât'' vonatkozó határozószó vagy ''oricât'' határozatlan határozószó: ''A plecat cu '''cât''' avea la el.'' „Annyival’Annyival ment el, amennyi nála volt.”’

Ez a ritkán előforduló mellékmondat azt fejezi ki, hogy mire korlátozódik a főmondatbeli cselekvés vagy egy benne kifejezett tulajdonság megléte, vagyavagy azt, hogy milyen szempontból történik a közlés.

:– az ''în'', ''la'', ''pentru'' elöljárós vonatkozó vagy határozatlan névmások: ''Se evidenţiază în '''ce''' ţine de practică.'' „Abban’Abban tűnik ki, ami a gyakorlatot illeti.”’

:– a ''cât'' vonatkozó névmás, az ''în'' vagy ''întru'' elöljárókkal vagy ezek nélkül: ''Sunt mulţumit '''(întru) cât''' priveşte rezultatul.'' „Meg’Meg vagyok elégedve, ami az eredményt illeti.”’

Ez a mondattípus olyan cselekvést vagy állapotot fejezifejez ki, amely feltétele a főmondatbeli cselekvés megvalósulásának, illetve állapot meglétének.

::– a ''dacă'' kötőszó: '''''Dacă''' ai timp, vino!'' „Ha’Ha van időd, gyere el!”’

::– az ''în caz că'' kötőszó értékű szókapcsolat: '''''În caz că''' încalcă contractul, vor plăti despăgubiri.'' „Abban’Abban az esetben, ha megszegik a szerződést, kártérítést fognak fizetni.”’

:– bevezető szó nélküli (közvetlen) alárendelés, kérdő hanglejtésű mellékmondattal: ''Ai ceva de spus, spune acum!'' „Mondanivalód’Mondanivalód van? Mondd el most!”’

:::– a ''cumva'' határozószó: ''Dacă pleci '''cumva''' din oraş, anunţă-mă!'' „Ha’Ha netán elmész a városból, értesíts!”’

:::– a ''vreun, vreo'' határozatlan melléknévi névmás: ''Dacă ai '''vreo''' întrebare, pune-o!'' „Ha’Ha kérdésed van, tedd fel!”’

:– A főmondatban előfordulhatnak a feltétel korlátozó voltát erősítő határozószók. Pozitív alakú főmondatban: ''Vin '''numai''' dacă mă rogi.'' „Csak’Csak akkor jövök, ha megkérsz rá.”’ Negatív alakú főmondatban, ugyanazzal a jelentéssel: ''Nu vin '''decât''' dacă mă rogi.''

* A feltételes mondat leggyakoribb utalószója a főmondatban az ''atunci'' ’akkor’ határozószó: ''Dacă vrei bani, '''atunci''' lucrează!'' „Ha’Ha pénzt akarsz, akkor dolgozz!”’

:– a ''deşi'' ’bár’ kötőszó: '''''Deşi''' este bolnav, lucrează.'' „Bár’Bár beteg, mégis dolgozik.”’

:– a ''cu toate că'', ''chit că'' ’annak ellenére, hogy’, ''indiferent că'', ''indiferent dacă'' ’attól függetlenül, hogy’ kötőszó értékű szókapcsolatok: ''Face sport, '''cu toate că''' e în vârstă.'' „Sportol’Sportol, annak ellenére, hogy idős.”’; ''Face totdeauna ce vrea, '''indiferent că''' se opune cineva sau nu.'' „Mindig’Mindig azt csinál, amit akar, függetlenül attól, hogy ellenzi valaki vagy sem.”’

::– a ''chiar dacă'', ''şi dacă'' ’akkor is, ha’, ''nici dacă'', ’akkor sem, ha’, ''chiar fără (ca) să'', ''şi fără (ca) să'' ’anélkül is, hogy’ kötőszó értékű szókapcsolatok: '''''Chiar dacă''' nu vrei, eu tot vin.'' „Ha’Ha nem akarod, én akkor is eljövök.”’; ''N-o fac '''nici dacă''' mă plătesc.'' „Nem’Nem teszem meg akkor sem, ha fizetnek.”’ ''Merg '''şi fără să''' mă invite.'' „Odamegyek’Odamegyek anélkül is, hogy meghívnának.”’

::– határozatlan névmások és melléknévi névmások: '''''Oricine''' ar suna, nu deschid uşa.'' „Akárki’Akárki csöngetne, nem nyitok ajtót.”’; '''''Orice''' greşeală ar face, este iertat.'' „Akármilyen’Akármilyen hibát is követne el, megbocsátanak neki.”’

::– vonatkozó és határozatlan határozószók: '''''Oricât''' aş vrea, nu pot să rămân.'' „Akármennyire’Akármennyire is akarnám, nem maradhatok.”’

::– az ''indiferent'' határozószó + vonatkozó névmás: ''Indiferent '''cine''' ar suna, nu deschid uşa.'' „Akárki’Akárki csöngetne, nem nyitok ajtót.”’

::– a mellékmondat kérdő hanglejtésével társított: ''N-ai chef, eu tot vin.'' „Nincs’Nincs kedved hozzá? Én akkor is eljövök.”’

::– a mellékmondat állítmányának igemódjával társított: '''''Ducă'''-se toţi, eu nu mă duc.'' (''să'' nélküli kötőmód) „Menjen’Menjen akár mindenki, én akkor sem megyek.”’; '''''Omoară'''-mă, tot nu-ţi spun!'' (felszólító mód) „Ha’Ha megölsz, akkor sem mondom meg neked!”’

* A megengedő mondat leggyakoribb utalószói a főmondatban a ''tot'' és a ''totuşi'' ’mégis’ határozószók: '' ''Deşi e bătrân, '''tot / totuşi''' munceşte.'' „Bár’Bár öreg, mégis dolgozik.”’

:– az ''în loc să'' kötőszó értékű szókapcsolat: '''''În loc să''' muncească, pierde vremea.'' „Ahelyett’Ahelyett hogy dolgozna, lopja a napot.”’

:– az ''în loc de'' elöljárószó értékű szókapcsolatos vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmás, valamint vonatkozó vagy határozatlan határozószó: ''În loc de '''cine''' era aşteptat, a venit Petre.'' „Ahelyett’Ahelyett, akit vártak, Petre jött el.”’; ''În loc de '''cât''' îmi promisese, mi-a dat mai nimic.'' „Ahelyett’Ahelyett, amennyit ígért, majdnem semmit sem adott.”’

* A feltételes mondatra hasonlító ellentétet kifejező mondat bevezetője a ''dacă'' kötőszó, amelyre a főmondatban az ''apoi'' ’aztán’, ''dimpotrivă'' ’ellenben’ vagy ''în schimb'' ’viszont’ határozószók utalhatnak: '''''Dacă''' anul trecut rezultatele au fost slabe, (în schimb) anul acesta sunt foarte bune.'' „Ha’Ha tavaly az eredmények gyengék voltak, az idén nagyon jók.”’

* Az időhatározói mondatra hasonlító ellentétet kifejező mondatot főleg a ''câtă vreme'', ''în timp ce'', ''în vreme ce'', ''pe când'' (mind a négy jelentése ’miközben’) kötőszó értékű szókapcsolatok vezetik be: ''AnulEu trecutlucrez rezultateletot au fost slabetimpul, '''pe când''' anulel acestanu suntface foarte bunenimic.'' „Tavaly az eredmények’Én gyengékfolyton voltakdolgozom, miközben aző idénnem nagyoncsinál jóksemmit.”’

:– A tulajdonképpenit a ''fără (ca) să'' kötőszó értékű szókapcsolattal vezetik be: ''A concurat mereu, '''fără să''' câştige niciodată.'' „Mindig’Mindig versenyezett, anélkül hogy valaha is nyert volna.”’

:– Az összehansolítószerű ellentétet kifejező mondatra főleg a ''decât'' határozószóból és egy vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmásból álló szókapcsolat, avagy a ''decât'' és egy vonatkozó vagy határozatlan határozószó alkotta szókapcsolat jellemző. A konkrét szó attól a főmondatbeli szótól függ, amellyel ellentétben áll: ''A venit altcineva decât '''cine''' credeam.'' „Másvalaki’Másvalaki jött, mint akire gondoltam.”’; ''Să mergem altundeva decât '''unde''' merg ei.'' „Menjünk’Menjünk máshová, mint ahová ők mennek.”’

:– a ''după ce că'' ’nem elég, hogy’, ''pe lângă că'' ’amellett hogy’ kötőszó értékű szokapcsolatok: '''''După ce că''' e necinstit, se mai şi laudă cu asta.'' „Nem’Nem elég, hogy becstelen, de még dicsekszik is vele.”’

:– a ''pe lângă'' ’mellett, mellé’; ''peste'' ’túl’ elöljárók, az ''în afară de'' ’kívül’, ''dincolo de'' ’túl’ elöljároszó értékű szókapcsolatok vagy a ''decât'' ’mint’ határozószó által megelőzött vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmás / vonatkozó vagy határozatlan határozószó: '''''Pe lângă''' ce avea în casă, a mai cumpărat.'' „Amellé’Amellé, ami a házban volt, még vásárolt.”’; ''Am văzut şi altceva '''decât''' ce presupuneam.'' „Mást’Mást is láttam azon kívül, amit feltételeztem.”’

* A hozzáadásra utaló határozói mondatnak gyakran van utalószója a főmondatban: ''şi'' ’is’, ''mai (şi)'' ’még … is’, ''nici'' (+ ''nu'') ’nem is’: ''Pe lângă că e vinovat, '''nici''' nu recunoaşte.'' „Amellett’Amellett, hogy ő a hibás, nem is ismeri be.”’

:– az ''în afară că'' kötőszó értékű szókapcsolat: ''Nu mă deranjează cu nimic, '''în afară că''' vine târziu acasă.'' „Nem’Nem zavar semmivel, azon kívül, hogy későn jár haza.”’

:– az ''în afară de'', ''în afara'' elöljároszó értékű szókapcsolat vagy a ''decât'' ’mint’ határozószó által megelőzött vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmás / vonatkozó vagy határozatlan határozószó: ''N-am dat nimănui, '''în afara cui''' mi-ai spus.'' „Nem’Nem adtam senkinek, kivéve annak, akinek mondtad.”’; ''N-am mai fost altă dată '''decât când''' ai fost şi tu.'' „Nem’Nem voltam ott máskor, csak amikor te is.”’

:– a ''decât'' határozószó + a ''să'' kötőszó: ''Nu vreau altceva '''decât''' să dorm.'' „Nem’Nem akarok mást, mint aludni.”’