„Fayer László” változatai közötti eltérés

Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte s miután eleinte országgyűlési gyorsíró volt, [[1873]]. egyetemi magántanár, [[1895]]. tanár, [[1901]]. pedig a büntetőjog tudományának nyilvános rendes tanára lett. Fayer egyik alapítója volt a Magyar Jogászegyletnek, melynek később alelnöke is lett. [[1870]]-[[1880]] közt szerkesztette a ''Magyar Themisz'' című jogi szaklapot, majd a ''Jogtudományi Közlöny''-t, ahol a bírósági ítéleteket és a Btk.-t nem egyszer szigorú, de nagy tudásra valló kritikában részesítette. Rendkívül nagyszámú és értékes tanulmányain kívül, melyek jogi szaklapokban jelentek meg, könyv alakban megjelent alkotásai: ''Bűnvádi eljárásunk reformjához'' ([[1884]]); ''Bűnvádi eljárásunk a törvényszékek előtt'' ([[1885]]); ''A magyar bűnvádi eljárás mai érvényben'' ([[1887]]); ''Bűnügyi esetek szemináriumi használatra'' (2. kiad. [[1893]]); ''A Pribál-esethez'' ([[1888]]); ''Büntetési rendszerünk reformja'' (3 kötet, [[1889]]-[[1893]]); ''Tanulmányok a büntetőjog- és eljárás köréből'' ([[1894]]);'' Az otthon védelme a magyar büntetőjogban'' ([[1895]]); ''A magyar büntetőjog kézikönyve'' (2 kötet, 2. kiad. [[1905]]); ''Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye'' ([[1896]]-[[1898]]); ''A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala'' ([[1899]]).