[[Fájl:The Fugong Temple Wooden Pagoda.jpg|150px|bélyegkép|Egy [[1056]]-ban épült [[kína]]i pagoda]]
A '''pagoda''' toronyszerű, többszintes, kőből, téglából vagy fából készült építmény, főként [[Kelet-Ázsia|Kelet]]- és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]]; általában [[buddhista]] templomegyüttes[[templom]]együttes része. A pagoda az ősi indiai[[india]]i sztúpából alakult ki, amely rendszerint egy [[szent|szent ember]] vagy [[király]] földi maradványai, ill. [[ereklye|ereklyéi]] fölé emelt, [[kupola]] alakú emlékmű. A hagyományos indiai félgömb boltozatú sztúpából Délkelet- és Kelet-Ázsiában az adott helyre jellemző meghatározott formák alakultak ki. A tetődísz, a sztúpát megkoronázó dekoratív ornamens megnyújtottabb, hengeresebb[[henger]]esebb alakot öltött, míg a sztúpa felső része elvékonyodott, toronyszerű[[torony]]szerű formát kapott. Ezt a típust mint szent relikviák őrzésére megfelelő emlékművet átvette a buddhizmus, s ezzel ismerkedtek meg pagoda néven a nyugatiak. A tibeti és nepáli buddhista pagodák palack formájúak; [[Mianmar]]ban, [[Thaiföld]]ön, [[Kambodzsa|Kambodzsában]] és Laoszban[[Laosz]]ban viszont a gúla vagy kúp alak a jellemző; a legismertebb pagodatípus [[Kína|Kínában]], [[Korea|Koreában]] és Japánban[[Japán]]ban jött létre. Ez magas torony, melyen az alsó szint formája lépcsőzetesen ismétlődik, felfelé egyenletesen csökkenő arányban. Az emeletek lehetnek [[kör]] alakúak, négyzetesek[[négyzet]]esek vagy sokszögűek[[sokszög]]űek. A kelet-ázsiai pagodánál minden egyes szintet kifelé hajló tető fed, az egész épület pedig korongokkal díszített hegyben végződik. Minthogy a pagodát eredetileg emlékműként emelték, nagyon kevés kihasználható belső tere van.
