„Dinoszauruszok evolúciója” változatai közötti eltérés

A [[dinoszaurusz]]ok az [[Archosauria|archosaurusokból]] fejlődtek ki, mintegy 232–234&nbsp;millió [[év]]vel ezelőtt, a [[középső triász]] [[időszak (földtörténet)|időszak]] [[ladin (korszak)|ladin]] korszakában. A számukra létrehozott Dinosauria egy elfogadott [[klád]], melynek tagjai számos egyedi jellegzetességgel rendelkeznek, mint például a [[koponya]] posztfrontális részének hiánya, vagy a [[felkarcsont]] vállövi részének meghosszabbodása.<ref name=Dinosauria>{{cite book|author=Weishampel, Dodson & Osmolska|year=2004|title=The Dinosauria}}</ref>.

Az első dinoszauruszok megjelenéséig vezető folyamat végigkövethető a korai archosaurusok, például a [[Proterosuchidae]] és az [[Erythrosuchidae]] családok, valamint az ''[[Euparkeria]]'' [[fosszília|fosszíliáin]]. Ezek a kövületek 250, illetve a középső triász időszakból származó ''[[Ticinosuchus]]'' esetében 232–236 millió évesek. A [[Crocodylomorpha|krokodilalakúak]] szintén a középső triász idején élt archosaurusok leszármazottai.<ref name=Dinosauria/>.

Az első ismert dinoszauruszok nagyjából 1–2 [[méter]] hosszú, [[bipedalizmus|két lábon]] járó [[húsevő]]k voltak. A ''[[Spondylosoma]]'' még nem biztos, hogy dinoszaurusz volt, (koponya nélküli) fosszíliáit próbaképpen 230–232 millió évesnek datálták.<ref name=Dinosauria/>. A legkorábbi igazolt dinoszaurusz fosszíliák közé tartozik a 225–232 millió éves ''[[Saturnalia]]'', a 220–230 millió éves ''[[Herrerasaurus]]'', a feltehetően 225–230 millió éves ''[[Staurikosaurus]]'', a 220–230 millió éves ''[[Eoraptor]]'' és a 220–230 millió éves ''[[Alwalkeria]]''. A ''Saturnalia'' [[bazális (rendszertan)|bazális]] hüllőmedencéjű vagy [[prosauropoda]] lehetett, míg a többi bazális hüllőmedencéjű volt.

A hüllőmedencéjűek bazális képviselőin kívüli tagjai két csoportra, a [[sauropodomorpha|sauropodomorphákra]] és a [[theropodák]]ra váltak szét. A sauropodomorphák a prosauropodákra és a sauropodákra oszthatók fel, míg a theropodák fejlődési útjai rendkívül szerteágazók. A Dinosauria (2004-es kiadása)<ref name=Dinosauria/> a theropodákat a [[Ceratosauria]], a bazális [[Tetanurae]], a [[Tyrannosauroidea]], az [[Ornithomimosauria]], a [[Therizinosauroidea]], az [[Oviraptorosauria]], a [[Troodontidae]], a [[Dromaeosauridae]] és a bazális [[Avialae]] kládokra bontja. Az egyes kládok különböző időpontokban váltak le a fő fejlődési ágról (a részletes kapcsolataik áttekintéséhez lásd: [[Dinoszauruszok rendszerezése#A Weishampel.2FDodson.2FOsm.C3.B3lska_rendszerezésB3lska rendszerezés|Dinoszauruszok rendszerezése]]).

Az első sauropodomorphák a prosauropodák voltak. A prosauropodák fosszíliái a [[késő triász]] és a [[kora jura]] időszak tájáról, 227–180 millió évvel ezelőttről származnak.<ref name=Dinosauria/>. Az egyik legkorábbi feltételezett képviselőjük az ''[[Azendohsaurus]]'' volt, amely 222–225 millió évvel ezelőtt élt. Két vagy [[quadrupedalizmus|négy lábon]] közlekedhettek, a farkuk és a nyakuk hosszú, a fejük pedig aránylag kicsi volt. Hosszuk 2,5 és 10 méter között változott és elsődlegesen növényevő életmódot folytattak. A legkorábbi prosauropodák, mint például a 205–220 millió évvel ezelőtti ''[[Thecodontosaurus]]'' még őseikhez hasonlóan két lábon jártak, és fejük a testükhöz viszonyítva nagy volt.

[[Fájl:Sauropod_Length.gif|500px|bélyegkép|Függőleges tengely: az állat hossza méterben<br>Vízszintes, vízszintes tengely: évmilliók]]

[[Fájl:Sauropod_Skull_Length.gif|500px|bélyegkép|Függőleges tengely: a koponya mérete méterben<br>Vízszintes, vízszintes tengely: évmilliók]]

A grafikonok készítéséhez felhasznált dinoszauruszok (időrendi sorrendben): Eo ''[[Eoraptor]]''; Prosauropodák: Ri ''[[Riojasaurus]]'', Pl ''[[Plateosaurus]]'', Yu ''[[Yunnanosaurus]]'', Ms ''[[Massospondylus]]'', Ji ''[[Jingshanosaurus]]'', An ''[[Anchisaurus]]'', Lu ''[[Lufengosaurus]]'', Yi ''[[Yimenosaurus]]'', ; és a sauropodák: Sh ''[[Shunosaurus]]'', Om ''[[Omeisaurus]]'', Mm ''[[Mamenchisaurus]]'', Ce ''[[Cetiosaurus]]'', Dc ''[[Dicraeosaurus]]'', Br ''[[Brachiosaurus]]'', Eu ''[[Euhelopus]]'', Ap ''[[Apatosaurus]]'', Ca ''[[Camarasaurus]]'', Dp ''[[Diplodocus]]'',<ref name=Dinosauria/>, Ha ''[[Haplocanthosaurus]]'', Am ''[[Amargasaurus]]'', Ar ''[[Argentinosaurus]] (approx)'', Bo ''[[Bonitasaura]]'', Q ''[[Quaesitosaurus]]'', Al ''[[Alamosaurus]]'', Sa ''[[Saltasaurus]]'', Ra ''[[Rapetosaurus]]'', Op ''[[Opisthocoelicaudia]]'', Ne ''[[Nemegtosaurus]]''.

Az ''[[Argentinosaurus]]'' kivételével (az időkihagyást is beleszámítva) ezek a grafikonok mindössze a sauropodák közel teljes csontváz fosszíliáik alapján ismert hosszát ábrázolják. A többi, igen nagy méretű sauropoda adatait nem tünteti fel (lásd: [[A legnagyobb és legkisebb dinoszauruszok méret szerinti listája#Sauropodák]]), mivel ezeknek csak meglehetősen hiányos csontvázai kerültek elő. Az ''Eoraptor'' koponyájának hossza a test hosszához viszonyítva sokkal nagyobb, mint a sauropodáké. Az ábrán szereplők között a leghosszabb koponya a ''Nemegtosaurusé'', melyről azt gondolják, hogy nem tartozott a nagy sauropodák közé. A koponyáját egy fej nélküli, 11 méter hosszú ''Opisthocoelicaudia'' csontváza mellett találták meg, és azt feltételezték, hogy ugyanahhoz a fajhoz, vagy legalábbis a [[Nemegtosauridae]] családhoz tartoztak, de a későbbiekben máshová sorolták be őket.<ref>{{cite journal|author=Upchurch, P.|year=1995|title=The evolutionary history of sauropod dinosaurs,|journal=Philosophical Transactions of the Royal Society of London B|volume=349|pages=365–390}}</ref><ref>{{cite journal|author=Wilson, J. A.|year=2005|title=Redescription of the Mongolian sauropod ''Nemegtosaurus mongoliensis'' Nowinski (Dinosauria: Saurischia) and comments on Late Cretaceous sauropod diversity|journal=Journal of Systematic Palaeontology|volume=3|pages=283–318|url=http://dml.cmnh.org/2005Aug/msg00422.html|format=kivonat|accessdate=20081001}}</ref>.

A legkorábbi theropoda fosszíliák (nem számítva a bazális hüllőmedencéjűeket) a [[Coelophysoidea]] öregcsalád tagjai voltak, mint például a ''[[Coelophysis]]'', melyek a késő triász és a kora jura időszak idején éltek, 227–180 millió éve.<ref name=Dinosauria/>. A [[kladisztika]]i elemzés időnként kapcsolatot mutat fel köztük és a [[Ceratosauria]] csoport tagjai között. Kettőjük főbb jellemzői között szerepelnek a medenceöv változásai és a [[nem (biológia)|nemenként]] eltérő hátsó lábak. A többi ceratosaurida legelőször a késő jura időszak idején jelent meg, [[Észak-Amerika]] nyugati részén.

Ezeket követték a bazális [[Tetanurae]] klád tagjai, melyek fosszíliái a középső jurától a késő krétáig terjedő időszakból kerültek elő, mintegy 180–94 millió évvel ezelőttről. A [[felső állcsont|maxilláris]] fogsoruk aránylag rövid volt. Nem mindegyikük tért le ugyanakkor a [[coelurosauridae|coelurosauridák]] felé vezető fejlődési vonalról. A bazális tetanuránok, köztük a [[Megalosauridae|megalosauridák]] és a [[Spinosauridae|spinosauridák]] eltértek az [[Allosauridae|allosauridák]] kládjától, és számos [[nem (rendszertan)|nemük]] rokoni kapcsolata bizonytalan, beleértve a ''[[Compsognathus]]t'' is. A ''Compsognathus'' kivételével nagytestűek voltak. Az allosauridák egy egyedi, hosszú életű kládot alkottak, melynek tagjai hasonló koponyajellemzőkkel rendelkeztek. Közéjük tartozott például a jól ismert ''[[Allosaurus]]'' és a ''[[Sinraptor]]''. A theropodák különböző [[Coelurosauria]] kládokként való nagy mértékű elterjedése a középső és késő jura időszak során ment végbe, mivel az ''[[Archaeopteryx]]'' 152–154 millió évvel ezelőtt élt, és a kladisztikai elemzés szerint sok más coelurosauruscsoport korábban vált le a fejlődési vonalról.<ref name=Senter2007>{{cite journal|author=Senter, P.|year=2007|title=A new look at the phylogeny of Coelurosauria (Dinosauria: Theropoda).|journal=Journal of Systematic Palaeontology|doi=10.1017/S1477201907002143}}</ref>. A [[Kína|Kínából]] előkerült fosszilis bizonyítékok arra utalnak, hogy a [[Tollas dinoszauruszok|tollak]] már a kezdetleges coelurosaurusoknál jelen voltak. Közülük a legkezdetlegesebbet, például a [[Tyrannosauroidea|tyrannosauroidea]] ''[[Dilong]]ot'' egyszerű, belül üreges szálak borították, amik hőszigetelésre alkalmasak voltak, de repülésre nem.

A madármedencéjűek rendjének tagjai, mint ahogy a nevük is jelzi, madárszerű medenceövvel rendelkeztek, azonban nem ezek az állatok voltak a madarak ősei. A koponyájuk és a fogazatuk nagyon korán alkalmazkodott a növényevő életmódhoz.<ref name=Sereno>{{cite journal|author=Paul C. Sereno|year=1997|title=The origin and evolution of dinosaurs|journal=Annu. Rev. Earth Planet. Sci.|volume=25|pages=435–489}}</ref>. Legkorábbi ismert képviselőjük a ''Lesothosaurus'', melynek koponyája nagy részén már láthatók a változások, például a kevésbé rugalmas felső állcsont és a lazábban kapcsolódó [[állkapocscsont|állkapocs]]. A főbb kládok már a kora jura idején kialakultak. Három nagy csoportjuk vált ismertté, a [[thyreophora|thyreophorák]], az [[ornithopoda|ornithopodák]] és a [[marginocephalia|marginocephaliák]].

A csoport legfontosabb jellemzője a testet borító páncélzat (a ''scutum''),<ref name=Sereno/>, ami már a kora jura időszakban élt ''[[Scutellosaurus]]nál'' is megtalálható volt, bár az állat hátat borító lemezek nem sokban tértek el a ''Lesothosaurusétól''. Mindkettőnek hosszú farka volt, testtartásuk pedig, ami a két és négy lábon járó helyzet kombinációja, megkülönböztette őket valamennyi későbbi thyreophorától, beleértve a [[stegosauria|stegosaurusokat]] és az [[ankylosauria|ankylosaurusokat]] is. E két klád, habár meglehetősen különbözik egymástól. a koponyáját és a csontvázát illetően több hasonló jellemzővel rendelkezik.

Az ornithopodák három csoportra, a [[Heterodontosauridae]], a [[Hypsilophodontidae]] és az [[Iguanodontia]] kládra oszlottak fel.<ref name=Sereno/>.

A marginocephalia kládot a tagjai koponyájának hátsó részén levő perem után nevezték el.<ref name=Sereno/>. Ebbe a csoportba tartoznak a [[pachycephalosauria|pachycephalosaurusok]] és a [[ceratopsia|ceratopsiák]].

A fosszilis rekord minőségének fokmérője az első megjelenés dátumának és a fosszília elemek alakja szerint létrehozott [[Kladisztika#Alapelvek, fogalmak|kladogram]]on szereplő ágak sorrendjének összehasonlításából származik. Közeli hasonlóság észlelhető a madármedencéjűek, a hüllőmedencéjűek és alcsoportjaik között.<ref name=Sereno/>. A kladogramon ábrázolt kapcsolat a coelophysidák és a ceratosaurusok között, mindössze egy kivétel, amit az okozhat, hogy a coelophysidák megjelenése túl későre esik. Erre a legegyszerűbb magyarázat az összetartó fejlődés – a ceratosaurusok csontjainak alakja függetlenül fejlődött a korai coelophysidákéhoz hasonlóvá. De az is lehetséges, hogy a ceratosaurusok jóval korábban jelentek meg, mint ahogy arra a fosszilis rekord alapján következtetni lehet.

A testméret azért fontos, mert összefüggésben áll a [[metabolizmus]]sal, a táplálkozással, az életúttal, a földrajzi elterjedéssel és a kihalási aránnyal.<ref name=Sereno/>. A dinoszauruszok becsült testtömege 1 és 20 [[tonna]] között volt a mezozoikum valamennyi nagyobb kontinensén. Számos dinoszaurusz kládnál tendencia volt a testtömeg növekedése, például a thyreophoráknál, az ornithopodáknál, a pachycephalosaurusoknál, a ceratopsiáknál, a sauropodomorpháknál és a bazális theropodáknál.

Az ősi dinoszauruszok két lábon jártak. A négy lábon való járás kifejlődése négy alkalommal történt meg; az [[Euornithopoda]], a Thyreophora, a Ceratopsia és a Sauropodomorpha ősei esetében.<ref name=Sereno/>. Mind a négy eset együtt járt a testméret megnövekedésével, ami egyirányú volt és visszafordíthatatlan.

Az ősi dinoszauruszok húsevők voltak. A növényevés három esetben alakult ki náluk, az ornithischia, a sauropodomorpha és a [[Therizinosauridae|therizinosaurida]] kládoknál. A therizinosauridák egyedei növényevők vagy mindenevők lehettek. Az ornithischiáknál és a sauropodomorpháknál a növényevő életmódra való áttérés visszafordíthatatlan volt.<ref name=Sereno/>.

Nincs félreérthetetlen bizonyíték a dinoszauruszfajokat érő biogeográfiai behatásokra,<ref name=Sereno/>, de egyes kutatók körvonalazták számos dinoszauruszcsoport eredetét, továbbá a különböző terjedési utakat és a földrajzi elkülönülés időszakait. A [[dél-amerika]]i abelisaurida theropodák és az egykori [[Gondwana|Gondwanában]] élő dinoszauruszok biogeográfiai bizonyítékkal szolgálhatnak.

{{fordítás|en|4=angol|Evolution of dinosaurs|oldid=279325646285328881}}<!-- 2009-0304-2421 -->