„Geest” változatai közötti eltérés

A '''''geest''''' ([[alnémet nyelv]]ből, ''gest'', ejtsd: ''gészt''; jelentése: „száraz, terméketlen”) az [[Északi-tenger]] déli partvidékén, [[Hollandia|Hollandiában]], [[Alsó-Szászország]]ban, [[Schleswig-Holstein]]ben és [[Dánia]] nyugati területén a [[jégkorszak]] idején keletkezett magasabb fekvésű térszín.

 

A'' geestek'' a [[mocsár|mocsarakból]] (''marsch'') kiemelkedő, azoknál 10-30 [[méter]]rel magasabban fekvő térszínek. Felszínük bár hullámzó, mégis [[síkság]] jellegű. A ''geestek'' a jégkorszak idején lerakódott vég- és [[moréna|alapmorénák]] felszínein jöttek létre, anyaguk az egykori [[gleccser]] által szállított [[homok]] és [[kőzet]]törmelék, amelyeken igen gyenge termőképességű váztalajok alakultak ki. Természetes állapotában [[erdő]]s, legjellemzőbb növénye az [[erdei fenyő]], a végmorénák vidékén [[tölgy]]esek. Természetes állapotukban meghagyott geestvidék igen kevés helyen maradt. Az ember által használt területen a [[erózió|szélerózió]] ellen telepített sövényekkel határolt apró szántóföldek és erdősávok váltogatják egymást. A ''geest'' központi vidékén a [[negyedidőszak]]ban folyamatos volt a [[tőzeg]]képződés. A néhol 10 méter vastag tőzegréteget mára szinte teljesen kibányászták.

 

A magasan fekvő ''geest'' védelmet nyújtott az Északi-tenger mellékén rendszeresen bekövetkező [[vihardagály]]ok ellen, ezért a területet már a [[középkor]] elején elkezdték benépesíteni. A ''geest'' határa Észak-Németországban [[néprajz]]i határ is: amíg a [[fríz]]ek az alacsonyan fekvő mocsarakat vették birtokba, a ''geestekre'' [[szászok]] érkeztek. A ''geestek'' peremén egykor összefüggő [[falu]]sor húzódott, néhol egy-egy [[város|kisvárossal]].

 

[[en:Geestland]]

[[de:Geest]]

[[nds:Geest]]

[[nl:Geestgrond]]